Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Monok István: A könyvtörténész Berlász Jenő IV/812
813 BERLÁSZ JENŐ PROFESSZOR URAT KÖSZÖNTJÜK ként az anyag elrendezését (történetiségében és könyvtári gyakorlatában egyaránt).5 Kétségtelen azonban, hogy Berlász történész, és mint történész tekint a könyvtárra, annak történetére, az abban folyó munkára. Megközelítései nem könyvtörténetiek, nem recepciótörténetiek, hanem intézmény- és társadalomtörténetiek, illetve a számára alapvető vizsgálati szempont az, hogy a könyvtártörténet miként alakult a magyar nemzeti kulturális identitás kialakulása történetének folyamatában. Annak ellenére, hogy az 1960-80-as években a historiográfiai beszédmód még nem állította olyan hangsúllyal a középpontba a hungarus- és a magyarságtudat közti különbséget, mint manapság, valamennyi történész alapvető tanulmányt írt erről (Szűcs Jenő, Klaniczay Tibor, Benda Kálmán stb). Berlász Jenőnek az Országos Széchényi Könyvtár történeti monográfiáját megalapozó tanulmányai (és így maga az 1981-ben megjelent kötet6 ) ebbe a sorba is illik. Fő kutatási korszaka a korai újkor második fele, és a Kiegyezésig tartó magyar történeti időszak. Könyvtártörténeti munkássága a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára múltjának vizsgálatával kezdődött.7 írt ugyan ismertetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történeti monográfiájáról is,8 de az MTAK és az OSZK maradt érdeklődésének előterében. Az 1970-es évek első felében — talán a magyarországi könyvnyomtatás félévezredes történeti kiállítására is készülve9 — három alapvető tanulmányt is írt a 16-18. század könyvtári intézményrendszeréről, összefoglalva ekkor már két évtizedes forrásfeltáró és elemző tevékenységét e területen. Ezek közül a 18. századi könyvtári kultúráról írottal túllépett a tulajdonképpen a mai napig népszerű köteten, Szarvasi Margit összefoglalásán,1 0 amely a maga idejében jó hátteret adott Kulcsár Adorján munkájának.1 1 Berlász Jenő feldolgozása1 2 ez utóbbi szempontjait is részben magáévá tette, és jól összhangba hozta az irodalomtörténészeknek azzal az igényével, amely az európai szellemi áramlatok befogadása intézményes kereteinek megismerését célozta. Ennek a tanulmánynak egyes elemeivel külön is foglalkoznia kellett már a 60-as években is, hiszen az OSZK állományának a 5 Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása. Akadémiai Kiadó, Bp. 1957. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai, 4.) (Klny. a Magyar Könyvszemléből) 6 Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802-1867. OSZK, Bp. 1981. 7 Berlász Jenő - Sz. Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár múltja és jelene. Akadémiai Kiadó, Bp. 1956. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai, 2.) (Klny. a Magyar Könyvszemléből ) 8 Berlász Jenő: Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Budapest, 1966. FSZEK (ismertetés) Magyar Könyvszemle, 83. (1967) 212-214. 9 Ennek katalógusát is Berlász szerkesztette: Ötszáz éves a magyar könyvnyomtatás. Kiállítás. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1973. október 5.-1974. január 6. Kiállítási kalauz. Szerk. Berlász Jenő. OSZK, Bp. 1973. 10 Szarvasi Margit: Magánkönyvtárak a XVIII. században. Főpapok és főurak, nemesek és polgárok gyűjteményei. OSZK, Bp. 1939. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 7.) 11 Kulcsár Adorján: Olvasóközönségünk 1800 táján. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1943. 12 Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk a 18. században. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József-Tarnai Andor. Bp. 1974. 283-332.
