Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Szántay Antal: Adatok a 18. századi Habsburg Monarchia pénzügyeiről IV/804
808 BERLÁSZ JENŐ PROFESSZOR URAT KÖSZÖNTJÜK dául esetenként a befolyt teljes (bruttó) bevételt tűntetik föl, máskor viszont ezt csökkentik a bevételek adminisztrálásának költségeivel és így a nettó bevételekkel számolnak. Eltérések fakadhatnak abból is, hogy csak a rendes illetve rendszeres tételeket vagy (például háborús években) a rendkívüli bevételeket és kiadásokat is figyelembe veszik-e. Még az országok és tartományok listája is változik, tényleges igazgatási-területi változások miatt (például Galícia megszerzése vagy a Bánát inkorporációja), vagy a szemlélet megváltozása miatt, például Osztrák Németalföld és Lombardia esetében, melyeket sokáig külön, mintegy külföldként kezeltek.1 2 A Habsburg Monarchia bevételei és kiadásai országonként, illetve tartományonként néhány évre vonatkozóan ismert (2. táblázat). Berlász Jenő 1772-re datált forrása és az azzal tartalmilag azonos 1782-re datált forrás azonban nehezen illeszthető ebbe a képbe (3. tábla). Magyarázatra szorul mindenekelőtt az országok, tartományok listája. Az 1772-es dátumot valószínűsíti, hogy a tartományok között nem szerepel Galícia, melyet éppen ebben az évben csatoltak a Habsburg Monarchiához. Ugyanakkor a Bánát sem szerepel, melyet azonban csak 1778-ban inkorporáltak Magyarországba. A Délvidék (a horvát-szlavón megyék és a katonai határőrvidék) hiánya kevésbé feltűnő, mivel ezt a területet hol külön, hol pedig Magyarországgal egy sorban tűntették föl a hasonló táblázatok. Az 1782-es dátum mellett szól másrészről, hogy Lombardia és Németalföld megtalálható a listában, hiszen ezek a területek először abban az új típusú, teljességre törekvő államháztartási összesítésben szerepeltek, melyet Karl von Zinzendorf gróf, a Hofrechenkammer újonnan kinevezett elnöke 1782. december 6-án mutatott be II. Józsefnek.13 Még nagyobb fejtörést okoznak a táblázatba foglalt számok. Az a korabeli forrásokban megszokott, hogy a forrásban szereplő summa összeg eltér a részösszegek összeadásának eredményétől, és amennyiben az előbbi nagyobb az utóbbinál, akkor feltételezhető, hogy a különbség egy-két tétel elhagyásából ered. Az adatok megbízhatóságát csökkenti azonban, hogy a bevételek és kiadások egyenlege nem egyszer tízezres nagyságrendben eltér a többlet és hiány egyenlegétől. Ahogyan Magyarország és Erdély államháztartási mérlegét részletező, Berlász által 2. táblázatként közölt táblázatból is látható, az egyes pénzügyi csoportokra eső bevételek és kiadások egyenlegeként keletkezett hiányt vagy többletet külön-külön összesítve vezették át az ország illetve tartomány bevételei és kiadásai mellett a Monarchia államháztartási mérlegét bemutató táblázatba, és eközben történhetett elírás vagy más tévedés. Itt inkább a magas összegek a feltűnőek. A 90,3 M forint összbevétel feltűnően kimagaslik az ismert adatsorokból, egyedül Schimmelfenning báró 1796-ban összeállított adatsorában található ehhez hasonló összeg, 1788-ban 90,47 M forint és 1790-ben 12 Osztrák Németalföldről származó bevételek más forrásokból jobban, Lombardiából származóak viszont kevésbé ismertek, lásd Dickson: Finance... i. m. 102. (Lombardia bruttó bevétele 1749), 103. (osztrák Németalföld nettó bevételei és kiadásai 1751-1783); Dickson: Count Karl... i. m., 52. Ezekkel részben kiegészíthető az alábbi 2. tábla: 1749-ben Lombardia bruttó bevétele 4,2 M forint, osztrák Németalföld nettó bevétele 1775-ben 4.697.130 forint, mellyel a nettó összbevétel 50.549.838 forintra emelkedik. 13 Dickson: Count Karl... i. m., 27.
