Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Vámos Péter: Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 (Ism.: Jordán Gyula) III/790
790 TÖRTÉNETI IRODALOM történetét magyar szerzők monográfiájából is megismerheti az érdeklődő, ám Latin-Amerika tematikusán összefoglalt történetéről ez nem mondható el. A könyv borítóján olvasható rövid ismertető jól megfogalmazza azt a közeget, amelyben megszületett a munka: „Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi története az európai történeti tudat peremén helyezkedik el." Érdemes és tanulságos ennek a kijelentésnek a magyar viszonyokra vonatkozó aktualitását is kiemelni, és rögtön hozzátenni, hogy a környező országok történeti munkáinak számszerűségéből következtetve elmondhatjuk, hogy a magyar történeti tudat peremének a szélén helyezkedik el a két régió. Ha valaki egy pillantást vet a szomszédos országok történetírására, könyvkiadására, észreveheti, hogy általában nagyobb súllyal szerepel benne Latin-Amerika. A könyvkiadásban megelőznek bennünket nemcsak lengyel és cseh kollégáink, hanem lassan a románok és a szerbek is. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy az egyetemes történelem oktatásában miért tekintik érdektelennek a 19-20. századi Latin-Amerika és Spanyolország történelmét, holott Latin-Amerika nemcsak önmagában képvisel jelentőséget, hanem az északamerikai történelemmel összefüggő kérdések miatt is. A kötet főleg a 19. századi Latin-Amerika történetére vonatkozó újszerűsége miatt, a néhol fellelhető szerkezeti bizonytalanságoktól eltekintve, egy bővített kiadásban, kiváló, hosszú ideig használható alapművet jelent a magyar történetírásban. Horváth Emőke Vámos Péter KÍNA MELLETTÜNK? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 (História Könyvtár. Okmánytárak 5. Sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc.) MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2008.) Az 1956-os magyarországi októberi események az egész világ érdeklődését felkeltették, és ez alól Kína sem volt kivétel. Kína figyelme azonban valójában már az év februárja, az SZKP XX. kongresszusát követően irányult erőteljesebben hazánk, illetve általában az európai népi demokratikus országok felé. A kongresszus megállapításai, és mindenekelőtt Hruscsovnak a zárt ülésen elmondott, Sztálin bűneit leleplező beszéde érzékenyen érintette magát Mao Ce-tungot is. Magyarországon megélénkült a belpolitikai élet, sor került a Rajk-per elítéltjeinek rehabilitálására, illetve őszi újratemetésére, leváltották Rákosit az első titkári pozícióból, élénk mozgások indultak meg az értelmiség köreiben stb., ami felénk irányította a kínai vezetés élénk figyelmét. A Petőfi Kör szinte önálló életet élő fogalommá vált a kínai politikai gondolkodásban, amelyre Mao még évek múlva is visszatérően hivatkozott, természetesen elítélően. Az 1956-60 közötti időszakra vonatkozó, a kínai külügyminisztérium levéltárában található iratokat 2006 májusában tették kutathatóvá. (Ezt megelőzően az 1949-1955 közötti időszak iratai 2004 januárjában váltak hozzáférhetővé.) Vámos Péter sinológus, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa már 2006 júniusában, a külföldi kutatók közül elsőként tanulmányozta az összesen 41170 kutathatóvá tett tételt. Az 1956-os évre vonatkozóan ezekből az iratokból állított össze egy minden túlzás nélkül igen érdekes, eddigi ismereteinket számos vonatkozásban árnyaló dokumentum kötetet. A 380 oldalas művet egy nagyon alapos, a magyar-kínai kapcsolatokat szélesebb összefüggésbe ágyazó bevezető tanulmány indítja, amelyet 165 dokumentum követ. Ezeket az anyagokat a kötetben szereplő magyar, európai és kínai személyek rövid életrajza, hely-, név- és tárgymutató, valamint irodalomjegyzék egészíti ki. A kötet kérdőjeles címe arra a félreértésre utal, amely a forradalom idején, november másodikától terjedt el Magyarországon, miszerint Kína „imperialista agressziónak tekinti a szovjet haderő beavatkozását a magyarországi forradalomba", valamint, hogy „a magyar nép követelései teljesen helyesek." A kínai kormány november elsején kiadott nyilatkozatában az első idézet nem szerepelt, a második pedig összefüggéseiből kiragadva adhatott alapot a téves értelmezésre. Itt hívnám fel a figyelmet egy pár évvel ezelőtt megjelent, a magyar levéltárak anyagából
