Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 745 sultság elérése előtt keresztény hitre áttért família,10 5 addig 1885-ben a Tisza által megfogalmazott kormányzati álláspont szellemében két zsidó személy került a 30 élethossziglan kinevezett tag közé, majd további kinevezésekre is sor került. A Hirschler Ignác szemészprofesszor, az 1868-ban összehívott izraelita hitfelekezeti egyetemes közgyűlés elnöke, az emancipáció egyik vezéralakja, pesti neológ hitközség egykori elnöke106 és Sváb Károly volt országgyűlési képviselő, a következő évben Lévay Henrik, az Első Magyar Altalános Biztosítótársaság vezérigazgatója, majd 1896 őszén Bródy Zsigmond hírlapíró nyert kinevezést.10 7 Az izraelita felekezet képviselője hivatalból azonban a vallás 1895. évi recepcióját követően sem kapott helyet a főrendiházban. 1906 nyarán Tolna megye közgyűlése feliratban kérte az országgyűléstől, a kormánytól és a kultuszminisztertől az izraelita vallásfelekezet főrendiházi képviseletét, ugyanakkor az izraelita felekezet autonómiája mielőbb rendezését sürgette.10 8 A képviselőházi vita során a kérvényi bizottság azzal a már ismert indokkal javasolta a kérdés napirendről levételét, hogy „az izraelita vallásnak mai szervezete mellett a kérés ez időleg nem teljesíthető", mivel „nincs országos szervezete", „nincsenek főpapjai, sem világi méltóságai". Egy néppárti felszólaló a kérdés napirendre tűzése ellen azzal érvelt, hogy adatai szerint az izraelita egyház nem tesz eleget a recepciós törvény előírásának, amennyiben papjai jelentős része nem magyar állampolgár. A mindenkori kormány a gyakorlatban továbbra is gondoskodott az izraeliták főrendiházi képviseletéről. Bródy halála után 1906-ban Ormody Vilmos élethossziglani tagságára vonatkozó javaslatát Fejérváry miniszterelnök a zsidó hitfelekezetet képviselő tagok időközben megcsappant számával is indokolta.109 A századfordulót követően, majd az 1910-es években azonban több olyan, elsősorban nagytőkéseket érintő kinevezés történt,11 0 amelynél mellékes, a felségelőterjesztésben meg sem említett tény volt a jelölt izraelita vallása, még ha, mint Kornfeld Zsigmond a Pesti Izraelita Hitközségben jelentős pozíciót töltött is be a felekezet világi vezetésében.111 Ezek a kinevezések részben a zsidóság érintett csoportja előrehaladott asszimilációjának, részben a Munkapárt nagytőkés kapcsolatainak voltak köszönhetőek.11 2 Az izraeliták aránya mindvégig 105 Tóth-Barbalics V: Vigyázó, Harkányi, Zelenski és társaik, i. m. 82. - 1895-1896-ban, amikor a legnagyobb számban került sor örökös tagsági jog adományozására, a kormány részéről szempontkéntjelentkezett, hogy csak keresztény családok részesüljenek az adományban. Ld. Bánffy Dezső miniszterelnök felterjesztésének fogalmazványát, amelyben engedélyt kér az uralkodótól a javaslattételre. M. E. 1895-628 (MOL K 26. 1895-176., 338. cs.) 106 A hitközség hivatalban levő elnöke, Wahrmann Mór országgyűlési képviselő volt. 107 M. E. 1896-17316. (MOL K 26. 1896-17177., 378. cs.) 108 M. E. 1906-415. (MOL K 26. 1907-XLI-1895., 724. cs.) 109 M. E. 1906-503 (MOL K 26. 1904-III-5488., 594. cs.) 110 Kornfeld Zsigmond 1901-ben, Hatvany-Deutsch Sándor 1903-ban, Hatvany-Deutsch József és Ullmann Adolf 1910-ben, Herzog Péter 1911-ben, Hatvany-Deutsch Béla 1914-ben, Weiss Manfréd 1915-ben. Izraelita vallású volt rajtuk kívül Singer Zsigmond hírlapíró és Heltai Ferenc jövendő főpolgármester, akik 1912-ben, illetve 1913-ban nyertek kinevezést. 111 A képviselőtestület tagja, majd elöljáró, később elnökhelyettese volt. 112 Vö. az 1910-18 közötti nemesítések magas számával. McCagg Jr., W. O. : Jewish nobles, i. m. 121.