Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
738 TÓTH-BARBALICS VERONIKA Egyetlen példát találtunk papi személy főrenddé kinevezésére. Vajda Ödön zirci cisztercita apát áldozópappá szentelésének 50. évfordulóján, 1908-ban nyert élethossziglani tagságot. Kinevezése talán részben a Katolikus Néppárt kormánykoalícióban részvételére vezethető vissza. A hatalmi ágak szétválasztásának 1869-ben érvényesített elve7 4 helyett a főrendiházi reform során az a szemlélet érvényesült, hogy „azok, akik egy fontos társadalmi hivatással bíró testületnek élén állanak, amelynek érdeke az állam érdekéhez úgy viszonylik, mint két egymást kölcsönösen átmetsző kör, hogy egyik a másiknak egyúttal részét is képezi, tekintetbe vétessenek" - ennek megfelelően 1885-ben a Kúria elnöke, másodelnöke és a budapesti ítélőtábla elnöke helyet kapott a főrendiházban.7 5 Élethossziglani taggá való kinevezésre azonban csak már nem aktív (nyugalmazott vagy a pályát elhagyott) bírák esetében került sor. A nyugalomba vonuló kúriai, budapesti ítélőtáblai, közigazgatási bírósági főbírák egy része (egyes menesztett bánokhoz hasonlóan) hivatallal járó főrendiházi tagsága helyébe kinevezéssel élethossziglani tagságot nyert. Kiemelkedik az 1886 és 1896 közötti időszak, amikor csaknem minden negyedik új élethossziglani tag egykori bíró volt. Nagy számukat az magyarázhatja, hogy a bírósági reformot követően, az 1860-as és 1870-es évek fordulóján kinevezett szakembergárda jelentős része ezekben az években érte el a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt. Az ipari, a kereskedelmi és a pénzügyi nagyvállalkozók, valamint a menedzser-értelmiség (rt.- és bankigazgatók) együttes aránya 1885-ben és 1918-ban egyformán egy ötöd volt. A köztes időszakban a kinevezések számán belül a kezdeti arányokat csak a legutolsó időszakban érte el, haladta meg a kormány. Ez annak lenyomata lehetett, hogy a tízes években Lukács László miniszterelnöksége idején, majd Tisza István második kormánya megalakulásától a politikai vezetőréteg és a finánctőkés gazdasági elit szövetsége tovább erősödött. A főrendiház reformjakor az akkori öt legjelentősebb hazai bank7 6 vezetői közül a Magyar Altalános Hitelbank két igazgatósági tagja (Kochmeister Frigyes és Lukács Antal, aki kinevezésekor már a Magyar Földhitelintézetnek is igazgatója volt), valamint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgató választmányának elnöke, Várady Károly nyert főrendiházi tagságot. Kautz Gyula személyében az Osztrák-Magyar Bank magyar alkormányzója — a Monarchia jegybankja budapesti igazgatóságának vezetőjeként a bankigazgatás egyik fő döntéshozatali tényezője — szintén tagságot nyert 1885-ben.77 A későbbiek folyamán az Oszt-74 Az 1869:4. tc. (a bírói hatalom gyakorlásáról) az igazságszolgáltatást csak a közigazgatástól különítette el (l.§), ugyanakkor kimondta, hogy a bíró nem lehet egyszersmind országgyűlési képviselő (8.§ a,). A bírói függetlenséget biztosítani kívánta a törvény, de a közjogi ellenzék vádja szerint egyszersmind veszélyeztette is a bírók kinevezésének általánossá tételével (3.§). 75 Brennerberg Mór főispán felszólalása. FN 1884-87. 28. országos ülés (1885. március 26.), I. köt. 229. 76 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Általános Hitelbank, Leszámítoló Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Magyar Jelzáloghitelbank. Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. 19783. 48. 77 Kautz később (1892 és 1900 között) a Bank kormányzója volt. Kövér György: Az Osztrák-Magyar Bank, 1878-1914. In: A Magyar Nemzeti Bank története. 1., Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1924. Szerk. biz. Balogh Sándor [et al.]. Bp. 1993. 259-343. 260.
