Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
68 BALOGH MARGIT azok, akiket a csehszlovák bíróságok ítélete esetleg alaptalanul „súlytott" (sic!).85 A gyöngybetűkkel, de helyesírási hibákkal író Péter Gábor jelentése tökéletes alibi magyarázat. Mindszenty elégedetlen volt az október 20-án kelt miniszterelnöki válasszal, egy hét múlva ismét felvetette a kérdést, és keményen bírálta, hogy a magyar kormány két hiteltelen igazságszolgáltató tényezőre épít - a csehszlovák hatóságokra és a magyar államvédelemre. Független bíróság helyett ők ítélkeznek a Szlovákiából kiűzött magyarok fölött. „Miniszterelnök úr előtt szinte fényesre állították be ezt a sötét kérdést. Nehéz átok ül az egész felvidéki ügyön és mindazon, akiknek ebben legkisebb részük van. Nem tettek mást, mint emberi jogokat tipró cseh célkitűzéseket támogattak és támogatnak azután is, amikor azok a kizárólag csehszlovák érdekeket szolgáló egyezményeket sorozatosan megszegték. Itt Nagy Ferenc gyászos hagyatékát nem számolták fel. Nehéz volna eldönteni, hogy szánalmas naivitásból-e, avagy másból. "8 6 A párizsi békeszerződés hatályba lépését követően (1947. szeptember 15.) bár mérséklődött, de nem maradt abba Mindszenty részéről a nagyhatalmak követségeivel folytatott levélváltás. 1948. augusztus 10-én Seiden Chapin amerikai követnél az 1946 végén és 1947 elején a Szudétákba hurcolt magyar kényszermunkások „munkaidejének" újabb fél évvel történő meghosszabbítása ellen tiltakozott, a szűnni nem akaró deportálás elítélése mellett rabszolgavásárt és magzatirtást említve. Az intézkedés magyarázatát a nemzetiségi kérdés benesi megoldásában (az egy tömbben élő magyarság szétszakításában), a kollektív büntetés hitleri elvének átvételében, a Szudétákból kiűzött németek gondozatlanul maradt földjeinek művelési kényszerében látta. Kérése a követhez: „méltóztassék kormánya útján lépést tenni, hogy Csehszlovákia tartsa meg az első békekötés alapfelvételét képező nemzetiségi rendelkezést, szerezzen érvényt az emberi jogoknak; a deportált magyarokat szállítsa vissza lakóhelyükre, és helyezze őket ősi javaikba, emberi jogaikba vissza. "8V Hamarosan hasonló tartalommal fordult a pápához, és — új szereplőként a címzettek körében — Henry Gauquié követhez, Franciaország budapesti képviselőjéhez. A magyar püspöki kar testületileg is óvást és tiltakozást jelentett be az újabb szlovákiai áttelepítési tervek ellen.8 8 „..megismételjük tiltakozásainkat és azt kívánjuk, hogy állítsa le a kormány a magyar nép lelketlen, megegyezéses üldözését. Isten ítélőszékét idézzük, ha más nem használna " - írta a hercegprímás a miniszterelnöknek.8 9 Választ ugyan nem kapott, de 1948. szeptember 25-én újabb levelet írt Dinnyés Lajosnak, mivel 30 katolikus pap áttelepítésének vette 85 PSzL 274. f. 7/247. ő. e. 122-123. Péter Gábor rendőr vezérőrnagy jelentése Rajk László belügyminiszternek. Budapest, 1947. szeptember 19. (Rajk másnap ezt továbbította a miniszterelnöknek.) 86 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 341-342. Mindszenty József levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz. Esztergom, 1947. október 28. 8 ' NARA RG 84 Records of the Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest Legation, General Records 1948. Box 167. 840.4. Catholic Church. Mindszenty József levele Seiden Chapin követhez. Esztergom, 1948. augusztus 10. Eredeti, angol nyelvű, autográf. A levél magyar nyelvű fogalmazványa: ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 360. 88 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk.: Beke Margit. Köln-Budapest, 1996. 397. Az 1948. augusztus 27-ére összehívott püspökkari értekezlet jegyzőkönyve. 89 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 374. Mindszenty József levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz. Esztergom, 1948. augusztus 31.
