Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 61 nyegforgatóknak minősíti, hiszen épp ők jártak élen Hitler ösztönzésére a zsidóüldözésben, és most mégis ítélkeznek. A kiszolgáltatott szlovákiai magyarok érdekében Mindszenty 1946. november végén táviratot intézett Francis Josef Spellman New York-i és Bemard William Griffin londoni érsekekhez: „A csehszlovák hatóságok embertelen eszközökkel hozzáfogtak a szlovákiai magyar kérdés egyoldalú megoldásához azért, hogy fait accompli-t [megmásíthatatlan helyzetet - B. Ma.] teremtsenek. Mindenekelőtt a dél-szlovákiai magyar vidékeknek Magyarországgal való ethnikai összefüggését akarják megszüntetni. Ezért november 17-én elkezdték a magyar falvak lakosságának rendszeres deportálását a fasiszták által végrehajtott deportálásokhoz hasonló módon."62 Saját szemével is szeretett volna meggyőződni a helyzetről, ezért kérelemmel fordult a csehszlovák hatóságokhoz: engedélyezzék látogatását a Csehországba deportált magyarok körében, de a beutazási engedélyt a prágai kormány megtagadta tőle.6 4 Mindszenty ezekben a hónapokban két, egyenként több mint tízoldalas memorandumban foglalta össze a csehszlovákiai magyarok deportálásnak egyes fázisait. Adatait és családokig lemenő részletes információit a Magyar Demokratikus Népi Szövetségtől kapta. A Népi Szövetség az 1945 és 1948 között Csehszlovákia területén maradt magyar ajkú értelmiség leghatékonyabb titkos csoportja volt, főként papokból és diákokból álló tagjai megbízható hírláncot működtettek, gyorsan és pontosan tájékoztatták a szövetség vezetőit, akik aztán az értesüléseket különböző magyar politikai tényezőknek és egyházi vezetőknek továbbították, köztük Mindszenty bíborosnak és Ravasz László református püspöknek. Mindszenty mindkét memorandumot elküldte a vatikáni államtitkárságnak, nem is haszontalanul, mert mint az arra érkezett válaszból kiderült, az államtitkárság addig ezekről a történésekről semmilyen hírt sem kapott, ezért „ez okmány jelentőségét nyomban felismerve az ügyet közölte a Csehszlovákiában levő internuncius őexc[ellenciájá]-val", egyúttal részletes tájékoztatást kért.65 E válaszra reagálva 1946. december 22-én Mindszenty XII. Pius pártfogását kérte a nagyhatalmaknál egy különleges nemzetközi bizottság kinevezéséhez, 63 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 173-178. Mindszenty József táviratának szövege B. Griffin érseknek, Tardini vatikáni helyettes államtitkárnak, Spellman bíborosnak. Esztergom, 1946. Thönap és nap nélkül] - A Tardinitől válasz uo. 217-218. Vatikánváros, 1946. december 15. - Egy tanulságos példa arra, hogy Mindszenty levelei legtöbbször milyen csekély hatásfokot értek el: a Katolícke Noviny, a szlovák katolikusok lapja 1946. október 27-ei száma Spellman bíborostól a következő nyilatkozatot közölte: „Azt hiszem, hogy a szlovák nemzet történelme, hagyománya és becsülete egyike a világtörténelem legdicsőbb fejezeteinek. Valóban nehéz a történelemben olyan nemzetet találni, amely több mint ezer évig volt nemzeti szabadságától megfosztott és idegen elnyomás kénye-kedvének kitéve." Mindszenty nem akarta elhinni, hogy ezt a nyilatkozatot Spellman adta, ezért annak megcáfolására kérte. Válaszról nincs tudomásunk, de valószínűnek tartjuk, hogy a szlovák önapológia tipikus mondatait csupán Spellman szájába adták. Akár valós, akár hamis vagy csúsztatott volt a nyilatkozat, az kiváló takarója lehetett a világ közvéleménye előtt a javában zajló deportálásoknak. (ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 243-245. Mindszenty levele Spellman bíborosnak, New York érsekének. Esztergom, 1947. január 10.) 64 Mindszenty József: Emlékirataim i. m. 147.; ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 264-266. Josef Beran prágai érsek levele Mindszenty Józsefliez. Prága, 1947. január 18. Latin nyelvű gépelt másodpéldány. 65 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 217-218. Domenico Tardini helyettes vatikáni államtitkár levele Mindszenty Józsefhez. Vatikánváros, 1946. december 15. Magyar fordítás és az eredeti latin nyelvű levél. (Csehszlovákia és a Vatikán közötti hivatalos kapcsolatok 1946. május 13-án álltak helyre, ezt követően érkezett Prágába Saverio Ritter érsek mint apostoli internuncius.)
