Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 629 Ezen az ülésen titkos szavazással — a korábban javasolt személyi összetételben — megválasztották azt a parlamenti bizottságot, amely augusztus tizedikei határidővel a vesztegetési ügyről részletes jelentést készít a parlament részére.10 3 A tanácskozás szünetében a bizottság szintén titkos szavazással elnöknek Andrássy Gyulát választotta, aki ezt a tisztséget nem vállalta, így az ismétlés után Rohonyi Gyula képviselő lett a testület vezetője. Nagy Ferenc a bizottság hatáskörét az alábbiak szerint határozta meg: „Ez nem ítélő bizottság és így nem bír azzal a hatáskörrel, amellyel pl. az összeférhetetlenségi bizottság bír... Egyéb dolgunk nincs, mint kideríteni azt, amire felhívattunk és az eredményről azután jelentést tenni a Háznak."10 4 Khuen-Héderváry, aki tudott a vesztegetési szándékról, biztos volt benne, — magatartása is erre utalt — hogy Szapáry László nem vall ellene. A vesztegetési próbálkozásba bevont személyek kétes egzisztenciája, a kivitelezés módja inkább köthető a kedélybeteg Szapáry Lászlóhoz, mintsem a horvát bánként, a politika útvesztőjében nagy jártasságot szerző Khuen-Héderváry Károlyhoz. Szapáry László a kereskedelemügyi miniszteri posztra pályázott, és a megbízás reményében kívánt szolgálatot tenni a kormánynak.10 5 Amint később Szapáry Pál fenyegetéseiből kitűnik,10 6 a két politikus között az obstrukció felszámolásának ezen lehetséges módja is szoba került, sőt leveleztek róla, de megvalósításában a miniszterelnök tevőlegesen nem vett részt. A pénzért megvásárolható politikai előnyökről, a korrupciós vádaktól hangos Budapesten, a miniszterelnököt már korábban tájékoztatták. Thallóczy Lajos szerint „Khuennek egy csomó pénzember tett ajánlatokat a sajtó leszerelésére, ő hallott mindent, de a vesztegetésbe nem ment bele, nem is törődött vele, mert sem ideje, sem gusztusa nem az."10 7 A magyar politikai élet újabb fejleményeiről a kormányfő júl. 103 Képviselőházi Napló 1901-1906. XVIII. kötet 320. országos ülés. 1903. júl. 31. A bizottság a munkáját 1903. augusztus 26-án fejezte be és ezt a képviselőház szeptember 30-án megtartott ülésén Szivák Imre jelentette be. Határozat született a jelentés sokszorosítás utáni szétosztásáról, de tárgyalását a Khuen-Héderváry kormány hivatali idejében nem tűzték napirendre. Ld: Képviselőházi Napló 1901-1906. XVIII. kötet. 324. országos ülés. 1903. szept. 30. 197. L. még: A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a politikai vesztegetések ügyében. 1903. aug. 26. Képviselőházi irományok 1901. XXIX. kötet 421. szám 104 Egyetértés, 1903. aug. 1. A parlamenti vizsgálat. 105 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thalóczy Lajos naplója, 1903. szept. 17. 106 A Bécsben tartózkodó Khuen-Héderváryt 1903. szept. 21-én Rudnay Béla, Budapest főkapitánya táviratban értesítette, hogy Szapáry Pál egy levelet akar intézni a Szabadelvű Párt elnökségéhez, amelyben bejelenti a pártból történő kilépését, és indokait a képviselőházban is ismertetni kívánja. Szapáry Pál állítólag olyan leveleket mutatna be, amelyek azt bizonyítják, hogy a Szapáry László féle vesztegetési kísérletről a miniszterelnöknek is tudomása volt. Rudnay azt javasolta, hogy ,jó volna, ha valaki a legfelsőbb helyről megmosná a fejét, ez imponálna neki." A Bécsbe rendelt képviselő Goluchowski előtt ígéretet tett arra, hogy „nem tesz semmit és nem lép ki a pártból." OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szept. 21. 107 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4 Thallóczy Lajos naplója 1903. aug. 6. Thallóczyt 1903. március 3-án Fenyő Sándor arról tájékoztatta, hogy Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. igazgatóságának elnöke több ellenzéki politikus váltóját felvásárolta, és ezeket az obstrukció letörésére fel lehetne használni.
