Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
594 SÜLI ATTILA márciusában a Bem táborába a székely katonáknak fehérneműt vivő udvarhelyszéki székelyeket a falusiak Dánoson és Holdvilágon félholtra verték és a Küküllőbe dobták. Néhányan túlélték az atrocitást és Szilágyi alezredesnél panaszt tettek, aki Horváth Ignác őrnagyot28 6 rendelte ki a faluba. Különítménye egy század vadászból, egy század csíki székely határőrből és fél század Mátyás-huszárból állt. A vadászok parancsnoka maga Jeney volt. Horváth összehívta a falusiakat, akik bűnösségüket természetesen tagadták. Ennek ellenére Horváth Holdvilágon hét személyt agyonlövetett, valamint 32 szász és román személyt letartoztatott, akiket Jeney gondjaira bízott. A foglyokkal a vadászok Eperjesi főhadnagy28 7 vezetésével indultak el Holdvilág felé, útközben azonban a foglyok közül többen is a Küküllőbe ugorva szökni próbáltak. Eperjesi sortüzet vezényelt, melynek mind a 32 fogoly áldozatául esett. Eljárását mind Jeney, mind Szilágyi alezredes helyeselte.28 8 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Jeney magyarázata meglehetősen hihetetlennek tűnhetett a borzalmas megtorlás indoklására. Ha néhányan szökni is próbáltak, ez még nem volt elegendő ok arra, hogy mind a 32 letartoztatott személyt kivégezzék, mindenféle bírói ítélet nélkül. Ez még háborús körülmények között is inkább egy törvénytelen megtorlásnak nevezhető, nem egy katonailag helyeselhető eljárásnak. Egy hadiipari kezdeményezés: A nagyszebeni gyutacsgyár Nagyszeben és környéke Erdély legiparosodottabb régiójának számított korszakunkban, így joggal merült fel a gyárak és üzemeinek hadi termelésre való átállítása. Az első ilyen létesítmény, mely a hadiipar számára látókörbe került a nagyszebeni kénsavgyár volt.28 9 Berde ezt át akarta venni az álladalom számára a hadiüzemmé történő fejlesztés céljából. Elképzelését azonban Csány nem támogatta, mivel a nagybányai pénzverde számára is kénsavat kellett biztosítani, így az üzemet meghagyták eredeti funkciójában.29 0 Felhatalmazta viszont Berdét a gyutacsgyártás beindítására,29 1 melyhez Czetnek 10 mázsa salétromot kellett biztosítania.29 2 Az így felálló gyutacsgyár támogatására Berde külön intézkedésben utasította a nagyszebeni térparancsnokságot.29 3 A gyár igaz-286 Ebben az időszakban a 15. Mátyás huszárezred osztályparancsnoka. (Bona, 2000. 386.) 287 Feltehetőleg Eperjesi László főhadnagy. (Bona, 1988. I. 362.) 288 Berde ir. Szn. A kolozsvári térparancsnokság levele. Kolozsvár, 1849. május 30. 289 A kénsavat a hadiiparban gyalogsági és tüzérségi lőszerek gyártásához használták. 290 A kénsavat az aranytartalmú oldatokban az arany és a réz kioldására használták.; A nagybányai pénzverde már korábban is felfigyelt az üzemre. Szatmári Sámuel főfelügyelő még április elején kérte Csányt, hogy az itt fellelhető kénsav mennyiségéről minden hónapban küldjön neki kimutatást. (Berde ir. 79/Sz.K.B.) A pénzverde részére való kénsav szállítást Szent-Iványi is sürgette. (Uo. 624/Sz.K.B.) 291 a gyutacs egy 10-12 mm hosszú, 2-3 mm átmérőjű henger volt, durranóhigannyal feltöltve. A lőfegyvereknél a lőportöltet begyújtására használták. 292 Berde ir. 270/Sz.K.B. Csány levele. Kolozsvár. 1849. április 30. mellette Berde átirata Czetzhez: Nagyszeben, 1849. május 30. Csak érdekességképpen említem meg, hogy Berde felhasználva háromszéki kapcsolatait támogatta a torjai „büdös" barlang területéről való kénelőállítást, mert ezt Nagyszebenben akarta feldolgozni. (Uo. 456/Sz.K.B.) 293 Uo. 714/Sz.K.B.
