Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
56 BALOGH MARGIT De ha szép a háza, malma, vendéglője, földje, méhese, gyümölcsöse, állata van -vád nélkül, vagy legalább annak beigazolása nélkül kitelepítésre kényszerül. A jogrend borul fel, bizonyos hatalmaskodó, kisebbségi harácsolok miatt" - állapította meg egyik levelében.5 2 1946. január 19-én Budaörsről gördültek ki az első szerelvények. Hat hónap alatt 120 ezer német nemzetiségű személyt telepítettek ki. Mindszenty ezalatt is rendszeresen ostromolta az illetékes hatóságokat az egész községeket sújtó intézkedések ellen, a méltatlanul büntetett és kiszolgáltatott emberek érdekében. 1946. májusban Theodor Innitzer bécsi és Michael Faulhaber müncheni bíboros megértő jóindulatát kérte, mert „a Magyarországról kiűzött németek nemzeteinket inkább összekapcsolják".53 1946. július és november között az amerikai katonai hatóságok nyomatékos kérésére, de pártpolitikai érdekütközések miatt is, a kitelepítés átmenetileg szünetelt. Folyt viszont az országon belüli áttelepítés. Az év elejére (1946. február 27.) aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény egyébként is új szempontot hozott az egész telepítési folyamatba: a dél-szlovákiai magyaroknak kellett helyet biztosítani. A szlovákiai magyarokért Az etnikai kisebbség kollektív megbüntetése ragályos kór volt Közép-Európában. A csehszlovákiai államapparátus azonban a magyar kisebbséggel szemben nemcsak elszámolásra, hanem a „tiszta nemzetállam" megteremtése érdekében a teljes felszámolásra törekedett. 1945 tavaszától-nyarától sorra jelentek meg a jogfosztó intézkedések. Tömeges méreteket öltöttek az elbocsátások, a lakások igénybevétele, a magyar nemzetiségű lakosok internálása. 1945 őszétől bevezették a kényszerközmunkát, ami december végéig tízezer magyart érintett. Mindszenty még veszprémi püspökként kérte a szlovákiai püspöki kart, hogy lépjen fel a csehszlovákiai magyarok üldözése ellen, ám levelére választ sem kapott.5 4 1945. október 7-én, érseki beiktatása napján pedig H. F. Arthur Schoenfeldnek, az amerikai misszió vezetőjének írt a trianoni határok következtében Csehszlovákiába került magyarok üldözéséről és meghurcolásáról. Megoldásként határkorrekciót javasolt, de nem a diplomáciatörténetben már alkalmazott, és épp ezért tudhatóan manipulálható népszavazással. „...Immár egyértelmű, hogy ezt [mármint a magyarellenesség beszüntetését - B. Ma.] csak a magyar határ olyan módosításával rendezhetjük kielégítően, ami megfelel az itt egy csoportban élő évszázadok óta élő magyarság óhajának. A csehszlovák kormány eltorzítja majd a népszavazás eredményeit, és minden bizonnyal elűzi jelenlegi lakóhelyükről a magyarokat. Biztos vagyok abban, hogy Excellenciád kormánya eddig is sokat tett az igazságért és a magyar nép érdekeiért, de ismét könyörgöm Excellenciádnak, hogy tegyen lépéseket, melyek helyreállítják 52 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 26. Mindszenty József levele Arthur Schoenfeld amerikai követnek. Esztergom, 1947. március 24. 53 ÁBTL 3.1.9. V-700/15A. 540. Mindszenty József hiányosan fennmaradt levelének utolsó oldala. Esztergom, 1946. május 8. Latinul uo.: V-700/10A. jobb alsó számozás szerint 329-330.) 54 Mindszenty József: Emlékirataim i. m. 145.; Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig 1945-1948. Kalligram, Pozsony, 2007. 70.
