Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 579 Ugyanakkor a miniszter nem támogatta a bukaresti angol és francia konzulokkal történő kapcsolatfelvételt, mivel ők nem rokonszenveztek a magyar szabadságharccal.15 6 Berde szerepét mi sem reprezentálja jobban, hogy Cezar Bolliac havasalföldi román költő és forradalmár15 7 őt kereste fel a román légió megalapításának gondolatával, de a kormánybiztos felhatalmazás hiányában Kossuth kormányzóhoz irányította őt.15 8 Gazdasági intézkedései közül ki kell emelnünk a gabonából való pálinkafőzés betiltását, melyet az országos ínséggel indokolt,15 9 a parlagon lévő városi földek megművelésének engedélyezését,16 0 valamint a szelistyei gazdák érdekében hozott döntését. Az utóbbiak marha és juh állományukat Bihar megyében legeltették, állataikat az álladalom lefoglalta. Tekintettel arra, hogy ezek a gazdák pártütésben nem vettek részt, Csány elrendelte a zárolt javak visszaszolgáltatását Hodossy Miklós Bihar megyei kormánybiztosnak.16 1 Vízakna városával kapcsolatos ügyek Az Alsó-Fehér megyéhez tartozó Vízakna városa a dél-erdélyi sóbányászat központja volt, lakossága magyar és román volt. 1848 tavaszán itt is megalakult a nemzetőrség, amely számára 200 db fegyvert utaltak ki. A román lakosság az I. balázsfalvi gyűlés után követelte a saját nemzetőrség felállítását, ami 1848 őszén meg is történt. A magyar nemzetőrséget októberben a császári csapatok lefegyverezték, nagyobb vérontásra nem került sor. A békés átmenet elsősorban a helyi románság vezetőjének, loan Moldovannak az érdeme. Ezután tisztújítást hajtottak végre, melynek eredményeképpen Moldovan lett a főbíró, a tanácsban pedig a helyi románság vezetői kerültek túlsúlyba.162 Ezen testület április közepén kérte Berdét, hogy bár a császári kormányzat felügyelete alatt lett megválasztva, engedje meg, hogy a helyükön maradjanak.16 3 Végül Berde május 2-án kelt leiratában elrendelte a városnak a választók összeírását a magyarországi XXIII. tck. értelmében. A választásokig a jelenlegi vezetést hivatalában hagyta.16 4 A tisztújítást azonban nagyban nehezítette, 156 Uo. 1073/Sz.K.B. Debrecen, 1849. június 2.; Káinoki Kis, 1976. 110. és 115. 157 Bolliac Nicolae Bálcescu mellett meghatározó szerepet játszott a román-magyar megbékélési tervezet kidolgozásában. (Miskolczy, 1988. 1422.) 158 Ber ( je jr 690/Sz.K.B. Levele Kossuthoz. Nagyszeben, 1849. május 22. Végül július közepén Bolliac és Bálcescu megkapta Kossuthtól a felhatalmazást a román légió szervezésére. (KLÖM XV 727-728.) 159 Csány lt. 1446/1849. Csány rendelete. Kolozsvár, 1849. április 17. Mellette Berde rendelete a szász székekhez: Berde ir. 15/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. április 20. 160 Uo. 192/Sz.K.B. Berde levele a nagyszebeni tanácshoz. Nagyszeben, 1849. május 2. 161 Uo. 210/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. április 27.; Sárközi, 1974. 75. 162 A vízaknai eseményekről bővebben: Bakk, 1880. 13-166. 163 Berde ir. 104/Sz.K.B. Dobokai rendőrigazgató a kérést nem támogatta. Az ügyet Berde április 19-én Csányhoz továbbította, mivel Vízakna nem tartozik hozzá. Csány állásfoglalása: A város az ő kormánybiztossága alá tartozik-164 Uo. 238/Sz.K.B. és 277/1849; Bakk, 1880. 196. Moldovan hivatalban hagyását a helyi magyarság védelmében szerzett érdemeinek köszönhette.
