Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 577 tized azonnali átadására utasította.14 0 Ezzel azonban a lelkészek megélhetési alapjukat veszítették el, így Berde azt javasolta Bindernek, hogy az evangélikus hívek gondoskodjanak az eltartásukról magánszerződések keretében.14 1 Berde első intézkedései közé tartozott a háborús viszonyok miatt szünetelő iskolai oktatás megindítása.14 2 A nagyszebeni közintézmények fenntartásáról az álladalom gondoskodott. Ezek közül különös figyelmet érdemel a „szebeni árva nevelde" melynek pénzügyi helyzetéről és működéséről Csány László országos biztos külön tájékoztatást kért.14 3 Az intézmény alapítójának, Mária Teréziának a nevét viselte, fenntartásáról magánalapítványok gondoskodtak. A 402 növendékből 180 saját épületében, a többi pedig magán házaknál volt elhelyezve. Berde ismertette a képzés jellegét, a tanintézmény szervezeti felépítését és gazdálkodását. Külön kiemelendőnek tartotta, hogy sok olyan árva is befogadást nyert, akiknek a szüleit a román felkelők ölték meg. A kormánybiztos szerint az intézményt nem indokolt áttelepíteni, annak ellenére sem, hogy az oktatás német nyelven folyik, mivel annak szellemisége magyar. Javasolta, hogy az állam gondoskodjon a fenntartásáról, és hogy vezessék be a katonai jellegű képzést is.14 4 Csány intézkedése nyomán zárolásra kerültek a szász egyesületi pénztárak is. Ezek egy része azonban a közjó számára is üdvös feladatokat látott el, így Berde a zárlat feloldását szorgalmazta Szent-Iványinál.14 5 Az országos biztos a kérést végül teljesítette.14 6 Gazdasági és külpolitikai ügyek A régió gazdasági és külpolitikai problémái annyiban függtek össze egymással, hogy az erdélyi juh és marhatartó gazdák nyájai a román fejedelemségekben voltak teleltetés céljából.14 7 Ezek visszatérése az általános húshiány, valamint a bőr és tejtermék ipar számára létkérdés volt. Az Erdélyben állomásozó katonaság ellátása és az általános élelmiszerhiány megkövetelte a külpolitikai kapcsolatok felvételét a Havasalföldet és Moldvát megszálló török katonai veze-140 Az erdélyi országgyűlés uniót elfogadó törvénye a tizedet és a földesúri szolgáltatásokat eltörölte. (II. cikkely) Ennek ellenére számos konkrét eset is előfordult, hogy a dézsmát is szedték. (Berde ir. 1249/Sz.K.B.) 141 Berde ir. 884/Sz.K.B. Berde egyébként Binderrel személyesen is találkozni kívánt. Binder egyébként próbált engedményt elérni a tized ügyében, ezt azonban Berde kategorikusan elutasította. (Uo. 1541/Sz.K.B.) Végül az új erdélyi országos biztos, Boczkó Dániel méltányosságból elengedte az evangélikus egyház tartozását. (Uo. 1581/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. július 20.); Sárközi, 1974. 87. 142 Berde ir. 23/Sz.K.B. Rendelet a rendőri bizottmányhoz. Nagyszeben, 1849. április 17. 143 Uo. 41/Sz.K.B. Csány levele: Kolozsvár, 1849. április 18. és Szent-Iványi is. Uo. 892/Sz.K.B. 144 Berde ir. 442/Sz.K.B. Berde levele a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz. Nagyszeben, 1849. május 12. 145 Uo. 879/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. június 1. Elsősorban a gazdasági, gyümölcsfa oltó, özvegyeket és árvákat segítő egyesületekre gondolt. 146 Uo. 1065/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. június 6. 147 Erre még május 7-én hívta fel Csány figyelmét. A gazdák szabad mozgásának engedélyezését javasolva, mivel a nemzetgazdaság érdekei és a hadsereg élelmezése ezt indokolta. (Uo. 372/ 1849) A két román vajdaságban megközelítőleg három millió erdélyi juh, szarvasmarha és ló telelt. (Csány lt. 115. d. Szn. Dobokai levele Berdéhez. Nagyszeben, 1849. május 8.)
