Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
574 SÜLI ATTILA engedélyezte az elmenekült szász képviselők helyett újak választását, az utolsó erdélyi országgyűlés rendszere szerint.11 4 Külön problémát és nehéz feladatot jelentett a rögtönítélő bíróságok munkájának koordinálása.11 5 Már kormánybiztosi működése kezdetén kénytelen volt állásfoglalást kiadni számukra Bem amnesztiarendeletének értelmezéséről: a gyilkosok, rablók, lázítók és fegyveres csapatokat vezénylők általános bűnbocsánatban nem részesülhetnek.11 6 Egyben tudatta, hogy gyors és hatékony munkát vár tőlük.11 7 Sok esetben számos egyént egyszerű feljelentéssel tartoztattak le gyilkosság és rablás vádjával. Tekintettel arra, hogy bizonyítékok az ilyen esetek többségében nem álltak rendelkezésre, a bírósságok sem büntető, sem felmentő ítéleteket nem tudtak hozni. Ettől függetlenül a letartóztatottak továbbra is börtönben maradtak, így a törvényszékek Berdétől kérték e jogtalan helyzet orvosolását.11 8 A lázadásban résztvevő szász vezetők elfogása és vagyonának zárolása a bíróságok működésével összhangban folyt.119 Gondot okozott viszont, hogy a Bem rendeletére hazatérőknek nem minden esetben kívántak bűnbocsánatot adni, bár az altábornagy rendelkezései még érvényben voltak. Például egy hazatérő nagyszebeni kereskedőnek, aki a helyi nemzetőrség tisztje is volt, és e minőségében a magyar csapatok ellen is harcolt, Dobokai rendőrigazgató nem javasolta a mentesség megadását. Berde Csány fő-kormánybiztoshoz utalta az ügyet.12 0 Egyébként közel 300 személy vagyonát helyezték zár alá.12 1 Bem rendelete ügyében végül az igazságügy minisztérium adott ki állásfoglalást. Ennek alapján a tábornok bűnbocsánata csak az akkor megtérőkre érvényes, de ezek közül is kivételt képeznek a szökevények, rablók, gyilkosok és az orosz csapatok mellett harcolók, így csak nagyon kevés személy élhetett ezen lehetőséggel.12 2 Talán ez lehetett az oka, hogy Bem nem szimpatizált ezen bíróságok munkájával. Június közepén, az orosz intervenció előestéjén visszarendelte az egyes törvényszékekhez delegált tiszteket, ezzel ellehetetlenítve azok munkáját.12 3 Végül az Erdélyben működő nagyszámú rögtönítélő bíróságok számát háromra csökkentették. (Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó)12 4 114 Uo. 1005/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. június 6. 115 A rögtönítélő törvényszékek felállításáról szóló országgyűlési rendelete Berde magyar, román és német nyelvű nyomtatványokkal adta a lakosság tudtára. (Uo. 681/Sz.K.B.) 116 Uo. 71/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. április 23. 117 Uo. 138/Sz.K.B. Ezzel szemben költségkímélés céljából a szászsebesi rögtönítélő, illetve a medgyesi, kőhalmi, segesvári rendes törvényszékeket május elején felszámoltak, ügyeiket más bíróságokhoz utalták. (Uo. 429/Sz.K.B.) 118 A szebeni rendes büntető törvényszék levele Berde Mózeshez. Nagyszeben, 1849. május 22. (Trócsányi, 1956. 471.) 119 Theodor Fabini elfogására: Berde ir. 168/Sz.K.B.; A szászvárosi szász vezetőkre: Uo. 184/ Sz.K.B.; Stephan Ludvigh Roth elfogására: Uo. 237/Sz.K.B.) 120 Uo. 393/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. május 8. Mivel választ nem kapott, kérdését Szent-Iványinak ismételten feltette. (Uo. 655/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. május 20.); Sárközi, 1974. 70. 121 Uo. 413/Sz.K.B. Ugyanakkor a magyar ügy ellenségeinek a tőkepénzeit is lefoglalták az álladalom számára. (Uo. 1171/Sz.K.B.) 122 Uo. 738/Sz.K.B. Szent-Iványi levele. Kolozsvár. 1849. május 31. 123 Uo. 1118/Sz.K.B. Berde levele Pap Vilmos alezredeshez. Nagyszeben, 1849. június 15. 124 Uo. 1143/Sz.K.B. Berde levele Szent-Iványihoz. Nagyszeben, 1849. június 18.
