Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561

A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 567 Október 18. óta Erdély ostromállapotban élt. Puchner fő-hadparancsnok kiáltványban jelentette be, hogy saját kezébe veszi a tartomány kormányzását, a nemzetőrséget saját parancsai alá rendeli, a honvédtoborzást leállítja, a ren­delet megszegőit haditörvényszék elé állítja.51 A fő-hadparancsnok a magyar helységek nemzetőrségeinek lefegyverzésében igénybe vette a román bizottsá­gok segítségét, akiknek az irányítása alatt harcoló felkelők sok helyen módsze­resen legyilkolták és kifosztották a magyar lakosságot. Ettől kezdve a szászság immár nyíltan is a magyar kormánnyal szemben­állók oldalára állt. A szász nemzetőrség, amely tavasztól alakult és soraiból gondosan kizárta a magyarokat immár fegyveres szerepet is vállalt az osztrák csapatok mellett. Az 1848. október 23-án Marosvásárhely ellen vonuló Gedeon József tábornok hadosztályában 700 szász nemzetőr is volt. E mellett felaján­lották egy 1253 fős vadászzászlóalj kiállítását is, melybe a szász iíjak lelkesen jelentkeztek. Az utóbbi alakulat a brassói helyőrség kötelékébe került.5 2 A szász vezetők a Puchner által 1848. november közepére elfoglalt Erdély területéből egy saját Markt grófságot kívántak létrehozni a vezetésükkel. E mellett a Kolozs, Doboka és Torda megyei szász lakosságú falvakat Beszter­ce-vidékhez kívánták csatoltatni.53 1848. december közepén azonban megindult a magyar ellentámadás, 1849. januárjában Bem csapatai már Nagyszebeni fenyegették, ami nem kevés rémületet keltett mind Puchnerben, mind a szász vezető körökben. Az erdélyi fő-hadparancsnok ösztönzésére Nagyszeben és Brassó küldöttsége Havasalföld­ön felkereste Lüders tábornokot54 , a román fejedelemségeket megszálló orosz csapatok parancsnokát katonai segítségkérés céljából. A misszió azonban siker­telen maradt, mert Lüders csak Puchner kérésére volt hajlandó csapatokat kül­deni. Miután ez is megtörtént, február 2-án orosz egységek vonultak be Nagy­szebenbe és Brassóba, ahol helyőrségi feladatokat láttak el.55 Ez volt az a lépés, amivel az erdélyi szászok a magyar kormányzatnak a maradék szimpátiáját is elveszítették. Az Országos Honvédelmi Bizottmány élén Kossuth Lajossal már korábban is őket tartotta fő felelősnek a románság fellázításáért és számos magyar település elpusztításáért,5 6 de az oroszok behí­vása csak tetézte az ellenszenvet. Míg a román vezetőkkel a magyar politikusok keresték a megegyezés lehetőségét is, a szászokkal szemben többségük csak a kemény fellépés politikáját tartotta célravezetőnek. Az első szász territórium, amelyet a magyar csapatok 1848. december vé­gén elfoglaltak Beszterce-vidék volt. A terület élére Bem egy bizottmány állí­tott, amelynek feladata a lázadásban részt vettek megbüntetése volt. A testület 51 A proklamációt közli: Kővári, 1861/a. XLVII.; Kovács. 1979. 18. 52 Sárközi, 1974. 60-61.; Teutsch, 1910. 252-253. 53 Sárközi, 1974. 63. Ez természetesen maga után vonta a román vezetők tiltakozását. 54 Alekszandr Nyikolajevics Lüders orosz gyalogsági tábornok, a román vajdaságokat megszálló V hadtest parancsnoka. 55 Sárközi, 1974. 66.; A behívás körülményeit alaposan feltárja: Gyalókay Jenő: Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása. 1849. január 31-március 28. Bp. 1931. A lépést még a román ve­zetők egy része is ellenezte. 56 Pl. Zalatna, Kisenyed, Felvinc, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom