Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 551 plébános, Kanabé Endre fent idézett levele október 10-ei dátummal van keltezve. Tekintve a kérdés súlyosságát, valószínű, hogy a Királyi Kincstár rendeletét megkapva azonnal a püspökhöz fordult. Márpedig a püspök október 9-én átment Kolozsvárról Gyulafehérvárra,12 6 tehát még mielőtt a kincstári rendelet Kolozsvárra megérkezett volna. Ezt bizonyítja titkárának, Pakó Jánosnak október 19-én Kolozsváron kelt levele, amelyben jelzi: „Ide sok hivatalos levelek érkeztek, melyeket a bizonytalanság miatt nem mertem átküldeni. Most küldök egynéhányat... a Kincstár levele, melyben tudatja, hogy a patronatusa alatt álló papok fizetését felfüggesztette ministeri rendelet következtében. " E levélben javasolja a püspöknek, hogy „Excellentiád rögtön Írasson a Cultus Ministeriumnak, melyben kérje, hogy ha már csak ugyan a Kamara mint patronatus megszüntette, tehát az álladalom assignálja a köz cassából (...) Mit csinálunk a sok pappal, ha beneficium nélkül maradnak?"12 7 Kovács Miklós püspök írt is — nem a titkára általjavasolt Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz —, hanem a kérdésben illetékes Pénzügyminisztériumhoz egy felterjesztést.12 8 A levélről őrzött másolatról ugyan hiányzik a keltezés, viszont tekintetbe véve, hogy 1292. sz. alatt iktatták, valószínűnek tartható, hogy kissé korábban küldte el, mint október 31, amikor is 1294. sz. alatt iktatják Béldi Györgyhöz írt levelét.12 9 A Pénzügyminisztériumhoz írt levelében rámutat, hogy a kincstári rendelet egyházmegyéje részére nemcsak váratlan, hanem lesújtó is. A következményekre reflektálva kiemeli, hogy „több mint harmincz lelkész, ugyanannyi elemi és nemzeti iskola-tanító, a szó teljes értelmében kenyértelenné" válik, koldusbotra jut, mivel eddigi fizetésükön kívül más jövedelemmel nem rendelkeznek. Az érintett papok számát gyorsan számba vette a püspök, miután értesült a marosportusi plébánostól a fizetések beszüntetéséről. A Béldi Györgynek írt válaszlevelében részletesen ki is fejti, hogy kiket érint ez a rendelkezés. Az érintett kamarai helységek a püspököt, még az ostromzár kezdete előtt arra kérték, hogy a Minisztériumnál eszközölje papjainak fizetését, amelyet ők maguk már nem fognak folyósítani.13 0 A püspök ezekben az esetekben jelezte ugyan, hogy az állami kárpótlásig a pap és egyházi alkalmazottak fizetését a patrónátusi jognál fogva ezek a helységek is kötelesek folyósítani, annál is inkább, mert a dézsma vesztésért a törvénytervezet szerint a város is kárpótlást fog kapni.13 1 A kérdés hivatalosan ugyan rendeződött, Béldi György december 2-ai dátummal keltezett levele a püspököt arról biztosította, hogy „a Kfirályi] kincstár mai napon az illető kamarai és bányászati hivatalokhoz oly rendeletet botsátott, hogy a bévett vallási Lelkészek, tanítok, egyházi egyének, s Ecclesiák által a kamarai 126 Kovács Miklós püspök levele Mikó Imre királyi főkormányszéki elnöknek. Gyulafehérvár 1848. október 21. - GYFL Pl 389. d. 4. cs. 1280/1848. 127 Pakó János levele Kovács Miklós püspöknek. Kolozsvár 1848. október 19. - GYFL Pl 393. d. 37. cs. 1299/1848. 128 Kovács Miklós püspök levele a Pénzügyminisztériumhoz. Gyulafehérvár 1848. október [...] - GYFL Pl 389. d. 10. cs. 1292/1848. 129 Kovács Miklós püspök válaszlevele Béldi Györgynek. Gyulafehérvár 1848. október 31. -GYFL Pl 389. d. 10. cs. 1294/1848. 130 Az erzsébetvárosi tanács és közösség levele Kovács Miklós püspökhöz. Erzsébetváros 1848. július 18. - GYFL Pl 390. d. 15. cs. 978/1848. 131 Kovács Miklós püspök válaszlevele az erzsébetvárosi tanácsnak. 1848. július 26. - GYFL Pl 390. d. 15. cs. 978/1848.
