Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 543 és a Vallás és Közoktatási Minisztérium közti levélváltások sora egyaránt tanúsítja, hogy ennek jelentőségét minden döntéshozásra jogosított fórumon felmérték. A forradalom kezdetén, még Erdély uniójának rendezése előtt sor került a Partium, ezen belül Zaránd vármegye visszakapcsolására. Ez tekinthető a görög katolikus érsekség felállítása kérésének közvetlen előzményének. A kérdés árnyaltabb megközelítése miatt szükséges utalni arra, hogy hasonló, egyházmegyék határát változtató szándékok más egyházmegyék esetében is jelentkeztek. Párhuzamban a Muraköz problémája állítható jelen esetben. Muraköznek a zágrábitól a szombathelyi püspökséghez való átcsatolása még a reformkorban megfogalmazódott óhaj volt, magyar részről. 1848-ban az osztrák-magyar, illetve horvát-magyar konfliktusok miatt újra terítékre kerülő kérdés kapcsán a magyar részről megbízott Szcitovszky János pécsi püspök és Haulik György zárgárbi püspök levelei azt tanúsítják, hogy az egyébként pusztán egyházi joghatósági probléma tényleges megoldása az aktuális katonai és politikai helyzet függvénye volt.90 A politikai helyzet hatása az egyházi adminisztrációra hasonló módon jelentkezett Zaránd vármegye visszakapcsolásakor is. A térség több plébániájának egyházi igazgatása az erdélyi egyházmegyéhez tartozott, viszont a visszakapcsolás után, tekintve, hogy ekkor még Erdély uniója nem valósult meg, felvetődött a lehetősége, hogy a térség egyházi közigazgatási szempontból a csanádi, vagy a váradi egyházmegye hatásköre alá kerüljön. Az első jelentést a térség problémájával kapcsolatosan a kiküldött királyi bizottság tette.9 1 Maguk a római katolikus egyházmegyék igyekeztek egymással egyeztetni a kérdéses terület egyházkormányzati ügyében. A csanádi egyházmegye nem igényelte a Minisztérium által javasolt átcsoportosítást, kiemelve, hogy „a helybeli fekvést, a püspöki Székkeli közlekedést tekintve alkalmatosabban gyakorolhatja a Zaránd vármegyei katholikusok feletti püspöki hatóságot az Erdélyi, mint a Csanádi püspök",9 2 s Erdély uniójának közelsége miatt semmi komoly indok nem támasztja alá az egyházmegye területi átrendezését. Kovács Miklós püspök a csanádi javaslatot elfogadta, így a kérdést le is zárta. Miközben a római katolikus egyházmegye esetében az adminisztrálás gondjait megoldották, a görög katolikusok számára a nemzeti törekvéseket is támogató lehetőséget jelentette a térség hovatartozásának rendezése. Erdélyi Vazul váradi görög katolikus püspöknek a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz írt beadványa9 3 javasolta, hogy „az említett Részekben fekvő Plébániák, miután az Erdélyi deák szertartású Püspöknek sints e Részekben jog hatósága, a Fogarasi az esztergomi érseki levéltár Erdéllyel kapcsolatos 1848-as dokumentumainak jelentős része éppen ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos. 90 L. részletesebben: Sarnyai Csaba Máté: Politikai és/vagy egyházkormányzati konfliktus. Megjegyzések a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásának 1848-as történetéhez. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2008/1-2. 131-143. 91 A részek visszakapcsolására kiküldött királyi bizottság jelentése. Kőrösbánya 1848. május 18. - GYFL Pl 389. d. 3. cs. 1091/1848. 92 A csanádi püspöki szentszéktől Kovács Miklósnak. Temesvár 1848. augusztus 3. - GYFL Pl 389. d. 3. cs. 1091/1848. 93 Másolat. Erdélyi Vazul váradi görög katolikus püspök beadványa a Vallás és Közoktatási miniszterhez. Nagyvárad 1848. augusztus 13. - Esztergomi Primási Levéltár (a továbbiakban: EPL) 1309. Hám János prímás 1848-49. File 117.; MOL 795. mikrofilm. 640.
