Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
532 TAMÁSI ZSOLT ésszel megvizsgálok, úgy találtuk, miképp azok nem csak a buda-pesti, de az egész magyar clerus sérelmeit, kéréseit foglalják magukban, azért egész készséggel, egyes akarattal azokat magunkévá tettük, elfogadtuk". Ugyanakkor e kérdések „le^tőbbike csak egy nemzeti, vagy megyei zsinaton eldönthető," ezért kérik ennek összehívását. A kerületi gyűlés jegyzőkönyvéből4 4 kiderül, hogy ezt egyrészről a püspöki konzisztórium útján kérik kieszközölni a megyéspüspöknél, de ugyanakkor „hogy pedig ezen folyamodásunk annál sikeresebb legyen, annak pártolására felszólítandónak véltük a szomszéd Esperest urakat, ú[gy] m[int] a fel- és alcsíki, háromszéki, sepszi és miklósvári, megint az udvarhelyi, M[aros]vásárhelyi, küküllői és tordai esperest urakat, ezen kérelmünk pártolására." A beadvány és a kerületekhez küldött körlevél tartalmilag azonos, az indoklásban viszont eltérést találunk. A püspöki konzisztóriumhoz írt beadványban a zsinat azonnali összehívását a kepe problémával indokolják,4 5 s kitérve a papi nyugdíjalap kérdésére, burkoltan jelzik, hogy az alap költségvetésére is kíváncsiak. A kerületi esperesekhez írt felhívásukban rámutatva az átalakulások nagyságára, felteszik a kérdést, hogy „vajon Egyházunkban, melyben szolgálunk, — vajon Statusunkban, melynek tagjai vagyunk a tökély azon pontján állanak e fegyelmi intézeteink, rendszabályaink, melyeket még a jelenkor mindent magával ragadó árja is sérthetlenül, bántatlanul kell hogy hagyjon? S midőn ezen kérdésre ön meggyőződésünk, tapasztalásunk nemmel felelt" — kérik, hogy a budapesti papság pontjait az esperesi kerületekben is tárgyalják meg. Ezt követően az esperesekhez írt körlevél folytatása szó szerint megegyezik a konzisztóriumhoz írttal, de a szóhasználatban erőteljesebb fogalmakat használnak. Itt már nem csak kíváncsiak a költségvetésre, hanem számoltatni akarják a kezelő urat, kifejtik, hogy a papi nyugdíjalap veszélyben van. Körlevelük mérhető hatása, hogy ennek szellemében fogalmazza meg már május 24-én beadványát a Belső Szolnoki kerület is: „nem újítási vágy, sem a világ szellemétőli gyermeki elragadtatás felszólalása, hanem egyházi megyénk erejének a politikai legújabb mozgalmak által szükségesített, s szívünk hő kívánatának, magyar honnali majdani szorosabb egyesülésünknek teljesültével, a máris tervezett egyházi nemzeti gyűléseni összpontosítására törekedés kifolyása ez".46 A gyergyói kerület körlevelének másik hatása, hogy meglátásaik47 tárgyalására a zsinaton sor került. A gyergyói papság mellett a tanácskozásokra a kolozs-dobokai kerület véleménye is jelentős hatást gyakorolt. Ugyanis Kovács Miklós püspök miután köröztetni kezdte a magyar püspöki kar általjavasolt 25 pontos tematikát, rövidesen, a július 2-án beküldött kolozs-dobokai kerületnek ezekről szóló javaslatait is mintaként megküldi a kerületeknek.4 8 44 Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814-1862. Rendkívüli gyűlés jegyzőkönyve. Gyergyóújfalu 1848. május 22. - GYFL Gyergyói Gyűjtőlevéltára (a továbbiakban: GyGyL) Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. 45 „E felett, ha csak azt nem akarjuk, hogy a világiak rólunk nélkülünk önkárunkra határozzanak, múlhatatlanul össze kell gyűlnünk mentől elébb." 46 Gajzágó Kristóf Belső-szolnoki esperes levele Kovács Miklós püspökhöz. Szamosújvár 1848. május 24. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 821/1848. 47 Kepekérdés, elaggott papok és a papnevelde tőkéje... 48 Egyház függetlensége, pápával való szabad kapcsolattartás, egyház szabadsága, püspökök szabad választása, teológiai tanítás, vallásos könyvkiadó, a papi nőtlenség eltörlése, papi nyugdíj,