Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
48 BALOGH MARGIT nesztia szót nem írta le, sem név szerint nem emelt ki senkit, a körülményeket figyelembe véve levelét Bárdossy és Imrédy ügye inspirálta, amikor a közmegnyugvás érdekeire is hivatkozva az ítéletek végrehajtásának felfüggesztését kérte.2 3 A háborús bűnösök padjára ültetett volt miniszterelnökök közül egyik sem kapott kegyelmet, csupán a végrehajtás módját változtatták kötélről golyóra. A hajdani nemzetvezető ennyi „kedvezményben" sem részesült.2 4 1946. április 14-én egy újabb levélben Bakay Szilárd altábornagy érdekében írt az angol és egyidejűleg az amerikai követnek.2 5 Az angolszász orientációjú, német- és náciellenes altábornagy Horthy Miklós kormányzó tekintélyes támogatójaként szervezte a háborúból való kiugrást, és ezért 1944 őszén a németek elrabolták. Csak a háború végén szabadult Mauthausenből, és térhetett vissza hazájába. 1945. augusztus 3. és november 8. között népbírósági igazolási eljáráson esett át, amelynek második szakaszában sikerült tisztáznia magát. Az eljárásra Bakay 1942-1943-as tevékenysége miatt került sor, amikor Kijevben a magyar megszálló erők parancsnokaként működött. Vádlói között szerepelt Rákosi Mátyás is, aki — bár nem ismerte személyesen Bakayt — állította, hogy az altábornagy nemcsak „elzabrálta" az értékeket, hanem kegyetlenkedett az ukrán lakosokkal, és katonái 68 ezer ukrán polgárt gyilkoltak meg. Rákosi az igazoló bizottságnak küldött írásában csak ennyit írt: „személyében nem tévedtem" - és ezzel, a népbírósági igazolás ellenére, megpecsételte Bakay sorsát.26 1946. április 11-én Bakayt szovjet katonai hatóságok tartóztatták le. Mindszenty levele három nappal később már az angol-amerikai követek asztalán feküdt, előbb, semhogy a sajtó hírül adta volna, hogy „ismeretlen tettesek elrabolták Bakay Szilárdot".2 7 Abban, hogy a hírt a londoni Times 1946. április 18-i száma is megírta, feltételezhetően szerepe volt ennek a levélnek. Ám hiába volt a nemzetközi 23 ABTL 3.1.9. V-700/20. 406-407. Mindszenty József levele Ries István igazságügy-miniszterhez. Esztergom, 1945. december 31. Másolat. Közli Somorjai Á. - Zinner T.: Majd' halálra ítélve i. m. 253-255. 24 Bárdossy Lászlót 1946. január 10-én, Imrédy Bélát 1946. február 28-án, Sztójay Dömét 1946. augusztus 22-én, a „nemzetvezető" Szálasi Ferencet 1946. március 12-én végezték ki. Az ítélet végrehajtása előtt meg kellett győződni arról, hogy az elítéltre szükség van-e vagy sem a nemzetközi nürnbergi perhez. Ezért a SZEB hozzájárulását is meg kellett kérni, eszerint az elítéltekre „a nemzetközi nürnbergi tárgyaláson nincs szükség és ezért a Magyar Kormány végrehajthatja az ítéletet a fentnevezett háborús bűnösök fölött". A levélben Imrédy Bélát, Rajniss Ferencet, Budinszky Lászlót és Pálffy Fidélt nevesítették. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) XIX-A-l-d (1. doboz), Miniszterelnökség, Tildy Zoltán miniszterelnök iratai, 1945-46. Szviridov altábornagy levele Tildy Zoltánhoz, Budapest, 1946. január 18. 25 ÁBTL 3.1.9. V-700/15. 16. Alvary D. F. Gascoigne, a brit politikai misszió vezetője nyugtázza Mindszenty József 1946. április 14-én kelt levelét Bakay Szilárd tábornok letartóztatásáról. Budapest, 1946. április 19. Eredeti, angol nyelvű gépelt tisztázat aláírással; ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 141. H. F. Arthur Schoenfeld amerikai követ nyugtázza Mindszenty József 1946. április 13-án és 14-én kelt leveleit. Budapest, 1946. április 19. Eredeti, angol nyelvű gépelt tisztázat aláírással. (Magyar fordítása uo. 140.) Schoenfeld levele a nyugtázás mellett további információt rejt: „...sajnálom, hogy az ügy, amelyre ezekkel figyelmemet felhívta, név szerint a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazatérése és Bakay tábornok letartóztatása, nem lehet tárgya a követség részéről történő közbelépésnek. Mindazonáltal vettem a bátorságot, hogy az Ön leveleinek másolatait továbbítsam Key generálishoz ennek a közbelépésnek céljából a lehetőségek szerint, minthogy őt illeti a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságban képviselni az Egyesült Államokat." 26 Rákosi Mátyás: A kievi borzalmak. 1944. március 2. In uő: A magyar jövőért. Szikra, Budapest, 1945. 251. 27 Magyar Nemzet (II. évf.) 84. szám, 1946. április 16. 3.
