Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 35 Ez a jobboldali radikálisok által használt sztereotípia a fasiszta „vezér"-eszme lényege.14 4 Ezekben az államról alkotott nézetekben a parlament szerepe teljesen formálissá válik. Hatásköre minimálisra szűkül — a végrehajtó hatalom jogkörének egyidejű, rohamos kiterjesztésével. A csökkentett hatáskörű parlamentet is egyetlen — a többi pártot felszámoló vagy teljesen háttérbe szorító — kormánypárt uralja, amely révén az államhatalom a társadalom egésze fölé tud kerekedni, tetszése szerint szabályozva annak működését. A párt meghatározó vonása pedig az, hogy benne a „Vezér" (pártvezér és miniszterelnök egy személyben) akarata korlátlanul érvényesül.14 5 Egy ilyen feltételek között működő parlamentnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző szerepe lényegében nem jelenthetett volna többet, mint a „VezeV'-nek (a parlamentet uraló párt vezérének) kontrollját önmaga (a miniszterelnök) felett. A Gömbös-csoport államról alkotott felfogása tehát nem más, mint egy diktatórikus vezéri állam programja. Olyan diétatúráé, melynek megvalósítási szándékát soha nem deklarálták, sőt tagadták.14 6 Kiépítését — Gömbös szavainak megfelelően — „alkotmányos eszközökkel" tervezték.14 7 A „Vezér" által korlátlanul uralt parlament segítségével azonban már törvény megalkotásával is elérhető lehetett volna a parlamentarizmus felszámolása. Más szavakkal: „alkotmányos eszközökkel" lehetett volna semmissé tenni a magyar alkotmányt. Gömbös Gyula kormányának programjából, személyes, illetve környezetének, legközvetlenebb munkatársainak politikai nézeteiből, s az általa szervezett párt — mindezekből rekonstruálható — ideológiájából három következtetést vonhatunk le. 1. Gömbös lényegében nem adta fel fajvédő politikusként egy évtizeddel korábban vallott nézeteit, legfeljebb — a politikai körülménykehez alkal-144 A kérdésnek kiterjedt nemzetközi és hazai irodalma van. E tekintetben lásd pl. Ormos Mária munkáit a fasizmus kérdéseiről, Hitlerről, Mussoliniról stb. A Führerprinzip alakulásáról: Horn, Wolfgang: Führerideologie und Parteiorganisation in der NSDAP (1919-1933). Düsseldorf, é. n — különösen: 62-74, 210-223, 278-287. A Gömbös - Mussolini - Hitler párhuzamokat illetően lásd Vonyó •].: Másolta-e Gömbös... i. m. 47-55. 145 Lásd Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja induló szervezésének első dokumentumai (1932. december - 1933. január). Századok, 1984. 4. sz. 784-831. 146 „Nem akarok diktátor lenni, és nem is leszek az. Sértés volna ezt feltételezni egy nemzetről, amely feltétlen bizonyossággal, minden körülmények között alkotmányos eszközökkel is meg tudja valósítani a maga célkitűzéseit. Sértés volna feltételezni azt is erről a nemzetről, hogy alkotmányos jogait ne tudná nagyszabású, konstruktív nemzeti célok érdekében érvényesíteni" - nyilatkozta első miniszterelnöki szózatában. Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 385. Hasonló megnyilatkozásai: uo. 458, 516-517, 565-566. Lásd még Gergely Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Vince Kiadó, Budapest, 2001. 314-315. 147 A NEP egyes „élen járó", de megfontolatlan vezetői leplezetlen nyíltsággal fecsegték ki a Gömbös és közvetlen környezete által leplezni kívánt terveket. Kolosváry-Borcsa Mihály Debrecenben a nemzeti egység megteremtését az egypártrendszer bevezetésének szükségességével indokolta. Azzal érvelt: „...Nagy-Brittania (sic!), világrészek ura jött rá, hogy sok a maga három pártja is és az angol nemzetnek elegendő egy párt (...) Az Unita Itáliát kitöltötte Mussolini egységes olasz nemzete. Németországban Hitlerék söpörtek el minden pártot, minden kis csoportosulást. Csak itt, ezen a szomorú földdarabon álmodtak róla fantaszta magyarok, hogy egységes országot építhetnek egységes nemzet nélkül is." (Debreceni Újság - Hajdußld, 1933. június 18. Nemzeti egység)
