Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 33 laját. Neki volt köszönhető az ország külpolitikai, „gazdasági helyzetének javulása, belső rendjének megszilárdulása". Neki lehettek hálásak a nemzet különböző státusú tagjai szociális helyzetük javításáért. S mindebben rajta kívül senkinek — sem a parlamentnek, sem a kormányzónak, sem a tulajdonosoknak, sem a termelőknek, sem az egyházaknak, sem az érdekképviseleteknek — nem volt szerepe. Legfeljebb a kormányt vagy a Nemzeti Egység Pártját illették dicsérő szavakkal — a „Vezérrel" együtt. Személyét olyan tulajdonságokkal ruházták fel, amelyek „fényében" már nem is földi halandóként, hanem isteni lényként jelent meg a kortársak előtt. Olyan lényként, aki „nem csüggedt el a tenger sok nehézség láttán, hanem (...) bátran szembeszállt az országot fenyegető bajokkal", s „egyszeriben megváltoztatta ezt a kedvezőtlen helyzetet".132 Ereje képes volt „történelmi folyamatoknak hatását" érvényesíteni, „erős magyar akarata pedig megtörte a széthúzás átkát",13 3 A nemzethez fűződő viszonyát mint atyai fensőbbségét jellemezték, akinek megnyilatkozásaiból „a nemzet iránti mélységes szeretet és féltő gond, a férfias kötelességtudás és államférfiúi lelkiismeret hangja" szólt.13 4 Mindezek alapján nyilatkoztatták ki, hogy „a Vezér egyénisége és politikai múltja" az a vonzerő, amely a magyarságot a „Nemzeti Egység táborába vezette", és garanciája a jövőbeni boldogulásnak. így tehát a magyarság hálát adhat „a Mindenhatónak, hogy az ország sorsdöntő órájában adott a nemzetnek egy államférfiút, Vezérünket, Gömbös Gyulát, aki magyar lelkének nagyszerű erejével felismerte a történelem parancsszavát és rávezette a nemzetet az egyedül helyes útra..."13 5 A sokszor zavaros, érzelmi elemekkel teli megfogalmazásokból egy misztikus vezéralak bontakozik ki, melynek megalkotása nagyon is racionális célokat szolgált. Erről árulkodott Gömbös első miniszterelnöki nyilatkozata is: „...annak, aki a nemzetet vezeti, ösztönös meglátás révén tudnia kell, hogy merre visz az út, és a nemzetnek is tudnia kell, hogy a vezér mit akar."13 6 A vezérnek eszerint nem az a kötelessége, hogy megismerje a nemzet (és egyes rétegei, csoportjai) helyzetét, érdekeit, vágyait, s azokat szolgálja, hanem kizárólag az, hogy különleges adottságai révén megérezze: mi az egyedül hasznos teendő a nemzet egésze számára. A nemzet tagjai viszont akkor tesznek jót önmaguknak, ha nem szuverén módon cselekszenek, saját, illetve társadalmi rétegük érdekei, kulturális vagy vallási eszményeik, nemzetiségi identitásuk szerint, ha hangot adnak gondjaiknak, hanem kizárólag akkor, ha vakon hisznek abban, hogy a „Vezér" ösztönösen megérzi, mi jó a nemzetnek, s fenntartás nélkül követik őt. Gömbös mindezt nemcsak sugallta, hanem el is várta. Számos esetben nyilatkozott úgy, mint 1932. december 4-én, Nagykőrösön: „A magyar akkor volt erős és nagy, amikor (...) hivatott vezéreire hallgatott. Minél súlyosabb a helyzet, annál szükségesebb, hogy egy vezér mögött álljon az egész nemzet..."137 132 Vita- és szónoki tárgyak. In: Gömbös pártja... i. m. 175-176. 133 NEP Országos Központja 19/1934. sz. Körlevél. 1934. június In: Gömbös pártja... i. m. 151. (Eredeti kiemelés.) 134 NEP Országos Központja 40/1934. sz. Körlevél. 1934. október In: Gömbös pártja... i. m. 200. 135 NE P Országos Központja 19/1934. sz. Körlevél. 1934. június In: Gömbös pártja... i. m. 151. 136 A nemzeti öncélúságért. I. m. 6. 137 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 480. (Kiemelés tőlem — V J.)
