Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
328 NEUMANN TIBOR dek okleveléről nem. 177 Március 24-én valószínűleg már nem voltak jelen a német követek, ami megmagyarázná azt is, miért nem állított ki külön pátens hitlevelet a bán a pozsonyi békeszerződés erre vonatkozó követelése ellenére. A különálló sokpecsétes oklevél kiállításának másik, de természetesen az előző üggyel is összefüggő oka az lehetett, hogy a szlavón követek késve érkeztek az országgyűlésre. Más megfontolások mellett17 8 ezt igazolja az is, hogy a középkorban egyedül az áprilisban kibocsátott nagy törvénykönyvhöz csatoltak külön szlavón cikkelyeket.1 TM Mint láttuk, a törvény összeállításának folyamata március elejére lezárult,18 0 február folyamán azonban nem tudunk szlavóniai személyeket kimutatni az országgyűlésen, következésképpen a törvénykezési munkában sem vehettek részt. Az országgyűlés ideje alatt kibocsátott, szlavóniai vonatkozású oklevelek nagy része március második felében hagyta el a királyi kancelláriát,18 1 ami vélhetően kijelöli a tizenegy szlavón cikkely keletkezésének az idejét. Felmerült már korábban is, hogy a cikkelyek feltűnően említés nélkül hagyják Korvin Jánost, aki többek között a komoly tartalom nélküli „Szlavónia hercege" címet is viselte ekkoriban.18 2 E hallgatás jelentőségét igazolja az az áprilisi követjelentés, amely beszámol a szlavón rendek azon követeléséről, hogy Korvint ne helyezzék szlavón hercegként közéjük és a király (a Szent Korona) közé; az udvar inkább — szól a szlavón rendek „önzetlen" kéré-177 B. Castiglione, 1492. márc. 24. Zengg: Beatrix okit. 232. 178 Ha a sztenicsnyáki uradalom iktatásáról szóló, márc. 24-i oklevélben felsorolt királyi emberek — akik közül, mint láttuk, négyen szerepelnek a hitlevélben is — valóban Egervári bán familiárisai voltak, akkor szembetűnőnek kell tartanunk, hogy e négy személy márc. 3-8. között nem mutatható ki Egervári familiárisai között, következésképpen feltételezhető, hogy később csatlakoztak csak urukhoz, 1. 1492. márc. 24. Buda: DL 34 146. (kiadása: Rukovet 332-334., különösen 333.). - Persze az sem kizárható, hogy ők Egervári familiárisainak a kíséretében érkeztek Budára. A felsorolt személyek ugyanis összesen 88 „lóra" kaptak zsoldot (DL 38 645.). Ez viszont azt jelentené, hogy a szlavón-horvát rendek hitlevelébe rendkívül alacsony társadalmi és vagyoni állapotú személyek is bekerültek, amit nem tartok valószínűnek. 179 CIH 1000-1526. 554-558. 180 Vö. a 110. sz. jegyz-tel. 181 1492. márc. 7-én a hitlevélben nem szereplő Rakolnoki Prusics István részesül királyi adományban Zágráb megyében (DF 231 840.). Márc. 8-án Bocskai Péter tesz bevallást (DF 233 233.), a Gyulaiak eladják neki a kustyeróci uradalmat (DF 260 140., vö. DF 231 846.), míg Goricai Florics Antal, hogy kiváltsa magát Korbáviai Károly gróf fogságából, Zágráb megyei birtokot zálogosít a budai káptalan előtt az Orsics családnak (DF 276 981.). Márc. 9-én Subies Kristóf Tárnok Péter zenggi kapitánnyal közösen kap adományt Orbász megyében (DF 219 055.). Márc. 22-én Subies Kristóf és rajta keresztül testvére, György eszközölnek ki újadományt egy horvátországi birtokukra (DF 219 056.). 23-án a király Zrínyi Péter és Pál grófok iktatátását rendeli el a Frangepánok Zágráb megyei Szluin várába (DL 33 199.). Márc. 26-án az uralkodó a hitlevélben nem szereplő Tomasicai Fabianics György (egregius) részére erősít meg egy Zágráb megyei birtokról szóló oklevelet (DL 32 953.). 31-én Otoki Dragacsics Mihály, aki a hónap elején kimutatható Egervári kíséretében, részesül Zágráb megyei vonatkozású adományban (DF 255 604.). Valamikor március-április fordulóján Hrelácsi Butkovics György fia, Péter indít pert az országgyűlésen Korbáviai Károly gróf ellen egy horvátországi kastély ügyében (DF 255 912.); e Péter apja bizonyára azonos a hitlevelet megpecsételő Brukovics Györggyel. Apr. 9-én Bocskai Péter részére állítanak ki iktatóparancsot Gudovci Péter Körös megyei kastélyait illetően (DF 231 844.), Decsei Rohfi Bernát pedig Körös megyei birtokokat bocsát zálogba sógorának, Bakóc kancellárnak (DL 32 736.). - A két Varasd megyei, márc. 15-i oklevelet (egyiknek Bocskai Péter a kedvezményezettje) 1. a 80. sz. jegyz-ben. 182 Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: Magyarország története i. m. 332. (a vonatkozó rész Kubinyi A. munkája).
