Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 323 nosabb nemeseinek (potioribus nobilibus regni Transsilvanensis).15 4 A felsorolt tíz személyből öt — a királyi kapitányként éveken át Ausztriában szolgáló Betlen Miklós,15 5 Erdélyi János, Mikola Ferenc, Barlabási János, Gerendi Miklós — neve megtalálható az 1492. évi hitlevélben is. Szükséges emellett hangsúlyozni azt a távolról sem meglepő körülményt, hogy a tizenhárom személyből öten ekkoriban Bátori vajda familiárisai lehettek, ami természetesen a többiek esetében sem zárható ki.15 6 A horvát és szlavón rendek hitlevelének első helyén természetesen Egervári László dalmát-horvát-szlavón bán áll, akit a horvát grófok (négy Frangepán — köztük Miksa követe, János —, egy Korbáviai, két-két Blagaji és Zrínyi), valamint Szomszédvári Henning János és a szentszávai herceg követtek. A bárókat követő csoport (13-24. hely, de elszórtan még további néhány fő) a legvagyonosabb, egyszersmind politikai vezető szerepet játszó szlavón nemesekből áll. E réteg adta rendszerint a vicebánokat és Szlavónia országgyűlési követeit.157 Közöttük tűnik fel az ausztriai harcok egyik hadvezére, a Szlavóniában is birtokos Pogány Péter. Az őket követő szlavón és horvát nemesek — bár olykor egy-egy kastélybirtokos is feltűnik közöttük — a magyar hitlevélben szereplő nemeseknél egyértelműen szerényebb társadalmi rangúnak tűnnek. Már ez is azt jelzi, hogy a szlavón-horvát hitlevél kiállítása egészen másként történt, mint a magyarországi-erdélyi. Rávilágít ennek okára az a kis számadástöredék, amelyet Egervári László bán embere vezetett az 1492. március 3. és 8. közötti napokban.15 8 A kisebb, mindennapi kiadási tételek mellett a számadásban a bán kíséretében Budára érkező személyek fizetését könyvelték el. Ha Egervári kíséretét összevetjük a szlavón-horvát rendek hitlevelében szereplő 154 Engel, J. Chr.: Geschichte i. m. 160. (Apafi Ferenc, Betlen Miklós, Erdélyi János, Farkas Tamás, Dési Péter, Mikola Ferenc, Barlabási János, Gerendi Miklós, Kendi Antal, Almási Mihály). - Megjegyzem, az 1495-ben felsoroltak közül Almási Mihályt az 1492. évi országgyűlés idejére Bátori István alvajdaként hagyta hátra Erdélyben, mivel Telegdi István alvajda is részt vett az országgyűlésen. E tisztségére ez az egyedüli adat (1492. márc. 28. Buda: DF 245 153.). 155 1486-1490 között Retz királyi kapitánya volt: 1486. nov. 30. Eggenburg: Retz, Stadtarchiv, Urkunden I. Karton U 1. (a retzi oklevelek fényképeit a győri Egyházmegyei Levéltár munkatársainak, Vajk Ádámnak és Nemes Gábornak köszönöm), 1487. nov. 10. Bécs: DL 30 914., 1489. máj. 5. Retz: Linck, B.: Annales i. m. 242., 1490. nov. 13. Retz: Rudolf Resch: Retzer Heimatbuch. I. Band: Von der Urzeit bis zum ausklingenden Mittelalter (1526). Retz, 1936. 37., vö. Tóth Z.: Mátyás király idegen zsoldosserege i. m. 242. - 1491. máj. 4-én egy pozsonyi oklevélben tanúként szerepel mint királyi kapitány, szolgálati helye megnevezése nélkül (DF 243 005.). Nem sokkal később Korvin János herceg sztropkói várnagya, de a várat elveszítette János Albert herceggel szemben (1491. aug. 30. Eszeny: DF 271 465., vö. 1497: DL 37 710.). - Az országgyűlésen márc. 18-án mutatható ki: DF 223 924. 156 A Barlabási Lénártra és Jánosra, valamint Somkereki Erdélyi János székely alispánra vonatkozó adatokat 1. Neumann T.: Bátori i. m. 120. (254. sz. jegyz.), illetve 1492 vége: Székely oklevéltár I. 1211-1519. Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár 1872. 276., 1492. jún. 13. Kolozsvár: Székely oklevéltár III. 1270-1571. Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár 1890. 114. Feltételesen vajdai familiárisnak tekintettem Erdélyi Mártont is, aki helyett testvére, János pecsételt. Mikola Ferenc és Barlabási János Bátori iktatásánál kijelölt királyi emberek voltak, 1. 1492. ápr. 28. Buda: DL 26 812. 157 E szlavóniai rétegre 1. Pálosfalui Tamás tanulmányait: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első és második közlemény). Századok 141-142. (2007-2008) passim, illetve Uő: A Szenesei és Pekri családok a 15. században és a 16. század első harmadában. Turul 83. (2010) 65-77. 158 1492. márc. 3-8. Buda: DL 38 645.
