Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 313 már egy másik levelünkben is megírtuk, hogy béke és megállapodás jött létre a németekkel, amit már minden országban közhírré is tettek, de még mindig nem lehet tudni, milyen rendelkezéseket tartalmaz a megállapodás".10 7 Nagylucsei híradásaiból egyértelmű, hogy az országgyűlés első hónapjában a nemességtől a kor szokása szerint külön tárgyaló főpapok és bárók, ha folytattak is hosszas egyeztetéseket az aktuális kül- és belpolitikai teendőkről, ezt zárt ajtók mögött tették, így a nagy számban megjelent nemesek a békekötés részleteiről még mindig nem rendelkeztek biztos értesüléssel.10 8 Nagylucseihez hasonlóan február folyamán nyilván többen — elsősorban hozzá hasonló előkelők és városi küldöttek — nyerhettek meghallgatást az uralkodótól, és talán sor került a királyi városok tanácskozására, illetve az uralkodó által kijelölt bírák előtt kezdetét vehette egy-egy fontosabb per megvitatása is.10 9 Az azonban bizonyos, hogy már februárban javában zajlottak a törvénykezés munkálatai: az uralkodó március 9-i oklevelében már utal egy, „a főpap és báró urak, illetve az összes nemes e mostani közgyűlésen hozott, majd általunk megerősített" rendelkezésére.11 0 Az előzetes tervek szerint az országgyűlés elején kellett volna megvitatni a király és Beatrix királyné házasságának az ügyét is. Ulászló immár másfél éve hitegette Mátyás özvegyét azzal, hogy teljesíti házassági ígéretét, de mindeközben Bakóc kancellár útján titkos tárgyalásokat folytatott a milánói hercegi udvarral a herceg leánya, Bianca Maria Sforza eljegyzéséről. Az Esztergomban élő királyné március elején megelégelte, hogy sem apja, a nápolyi király követe, sem saját küldöttei nem kapnak az uralkodótól választ, ezért — állítólag Korvin János herceg, Bátori vajda és Kinizsi Pál kérésére — személyesen kívánt tárgyalásokat folytatni sorsáról. Március 14-én érkezett Óbudára, ahova az országgyűlésen részt vevő főpapok és bárók ünnepélyesen kivonultak fogadására, majd másnap a király is meglátogatta, de nem hívta meg Budára. Március 22-én 107 1491. márc. 8. Buda: possumus enim presentibus significare vobis, prout quidem sicut scripsimus in aliis quoque litteris nostris, pax et concordia cum Alemanis facta est, iam tandem per universos gentes(!) exclamata, sed tarnen adhuc nescitur quemadmodum est ordinata et disposita -DL 19 804. 108 Bonfini is kiemeli, hogy a béke pontjait szándékosan titokban tartották (Bonfini V II. 82.). - A főpapok és bárók, illetve a nemesség elkülönüléséről az országgyűléseken 1. Kubinyi András: A magyar országgyűlések tárgyalási rendje 1445-1526. Jogtörténeti Szemle 2006: 2. 6. 109 Nem kizárt, hogy audencián előadott panaszokra állították ki azokat a titkospecsétes parancsleveleket, amelyek conqueriturlconqueruntur formulával kezdődnek, 1. 1492. febr. 7.: Erdődy lt. 890. (Losonci László tárnokmester panasza Malomvízi Kenderesi Péter ellen), febr. 10.: DL 63 353. (Just András panasza Besztercebánya város ellen, kivonata: A Justh család levéltára 1274-1525. Közzéteszi Borsa Iván. [A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 20.] Bp. 1991. 409. sz.), febr. 26.: DF 271 831. (Németlipcse város panasza kiváltságaik megsértői ellen). Lang Mihály bártfai követ viszont febr. 11-i jelentésében említi, hogy beszélt a királlyal (Bártfa 3017. sz.). - A királyi városok tanácskozására az országgyűlési meghívó utal. - Az országgyűlés idején „fogott" bírák döntésére hivatkozik: 1492. febr. 27.: DF 223 926. (Király által kijelölt bírák előtti perekre március és április folyamán számos példa maradt fenn.) 110 1492. márc. 9. Buda: iuxta disposicionem dominorum prelatorum et baronum, regni nostri nobilium universorum in presenti generali congregacione editam et tandem per nos roboratam — DF 223 898. — Az oklevélben jogtalanul elfoglalt javak felszólítást követő visszaadására, illetve ennek elmulasztása esetén György-nap nyolcadára (máj. 1.) történő idézésről van szó. Az eljárás az 1492. évi törvény 14. és 16. cikkelyére (CIH 1000-1526. 488-490) vonatkozhat.
