Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 309 vagy követei útján tett előzetes ígéretei alapján foglaltatta írásba, és ezek voltak valójában Székely feltételei a várak átadását megelőzően. A kapitány tavasszal adhatta el pettaui házát egy helyi polgárnak,8 5 ami jól mutatja, hogy a kivonulással összefüggésben nekilátott felszámolni a kapitánysága alá tartozó területen lévő érdekeltségeit. Mindez jól mutatja, hogy 1492 tavaszára a pozsonyi békeszerződés által előírt visszarendeződés legfontosabb elemei — több-kevesebb késéssel — megvalósultak. Aligha lehetett tehát szükség a Székely esetleges követelései megvitatására Hainburgba tervezett vegyes, német-magyar bizottság ülésére, hiszen a varasdi várak birtoklásának kérdését nyilván magyar belügynek tekintették. Nincs okunk kételkedni abban, hogy tavaszra a békeszerződésben említett többi vár, így Szombathely és Szentgrót is visszakerült magyar kézre, és talán hamarosan a szerződésből kimaradt Veszprém is, amelyből kiindulva februárban még bizonyosan német csapatok portyáztak.8 6 Kivételek azonban a fenti, alsó-ausztriai és varasdi példákon túl is akadtak. Székely Jakab áprilisban jogosan panaszkodott Miksa királynak arra, hogy atyafiai, Kishorvát János és Beriszló Ferenc nem kapták vissza uradalmaikat Kinizsi Páltól és a Vingárti Geréb testvérektől, holott ő és társai visszaadták a „magyar uraknak" a kezükön lévő várakat.8 7 Az ügy igen kényes helyzetet teremtett: a béke ugyanis minden háborús időben elfoglalt vár visszaszolgáltatását kötelezővé tette, a király viszont úgy küldte 1491 májusában Kinizsit és fogadott fiait Kishorváték ellen a Dél-Dunántúlra, hogy a Miksa-pártiak elfoglalandó birtokait — nyilván a hadjárat költségei fejében — nekik adományozta.8 8 Mint majd látjuk, a dél-dunántúli várak ügye a budai országgyűlésen is felmerült, sőt megoldása az egyik központi kérdéssé lépett elő. 11. A budai országgyűlés Az 1492. február 2-ára összehívott országgyűlés megrendezése nem csak a pozsonyi béke ez irányú rendelkezése miatt volt időszerű. II. Ulászló magyar királlyá koronázása, 1490 szeptembere óta nem tartottak az országban diétát, noha a koronázási országgyűlés 1491 pünkösdjére kitűzött egyet.8 9 A háborús helyzet azonban közbeszólt. A Mátyás király halála óta eltelt közel két esztendő — a kor szóhasználatával „zavaros időszak" — önmagában is megkövetelte a jogrend visszaállítására a törvénykezés és a gyorsított bírósági eljárások miatt 85 Az oklevél pontos dátumát nem ismerem, csak a vevő részére kiállított császári megerősítését, 1. 1492. dec. 4. Linz: Chmel 8874. sz., Lichnowsky 1872. sz. 86 Első közi. 349. - 1489 után az első ismert alispánok, akik vélhetően valamennyien Kinizsi Pál emberei, 1492 októberében tűnnek fel, 1. Horváth Richárd: Veszprém megye tisztségviselői a későközépkorban. Fons 7. (2000: 2.) 256. 87 1492. ápr. 15. Ormosd: DF 258 417. 88 Neumann T.-Pálffy G.: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok i. m. 211-212., Első közi. 346. 89 Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról). Századok 142. (2008) 327. - Az itt szereplő adatokon túl egy korábbi, 1490. okt. 6-án kelt, Bátori országbíró által kibocsátott oklevél is említi a tervezett pünkösdi országgyűlést (DL 72 092.).
