Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
304 NEUMANN TIBOR kapitány5 5 addig nem is szánta el magát a lengyelek elleni támadásra, amíg kellő számú zsoldos nem érkezett a német hadszíntérről. December 10-én végül a király parancsára hivatkozva elrendelte a királyi városok hadainak mozgósítását, és hírt adott arról, hogy a királyi sereg már közeledik Kassához.5 6 A „király cseh hadseregének kapitányává" az uralkodó ekkoriban nevezhette ki a fekete sereg névadóját, a „fekete Haugwitz"-ot (Hanus Haugvic z Biskupic),5 7 akit Szapolyai vezértársául jelölt ki. Egyesült seregeik 1492. január l-jén, Eperjes mellett döntő győzelmet arattak János Albert herceg felett, majd hamarosan felszámolták a teljes lengyel frontot. Ezzel lezárultak a másfél éve tartó trónharcok.5 8 A most már fekete seregnek nevezett zsoldoshad vezére, Haugvic személye az ausztriai kivonulást illetően is érdekes adalékkal szolgál. A kassai hadjárat előtt az alsó-ausztriai Eggenburg királyi kapitánya volt, és noha a fentiek alapján ősszel elhagyhatta állomáshelyét, biztos tudomásunk van arról, hogy a szerződés értelmében a szintén 1491. december 13-ig átadandó vár környéke a következő év január végéig még fizette az adót az eggenburgi magyar helyőrségnek.59 A jelenség magyarázata bizonyára az, hogy a várat Haugvic addig nem engedte ki a kezéből, amíg követelései teljesítésére a magyar kormányzat nem tett lépéseket. Ugye rendezése végül 1492 tavaszán következett be: az uralkodó a budai országgyűlésen, március 18-án oklevelet bocsátott ki, amellyel Haugvic kassai hadjáratban véghezvitt érdemei és elmaradt zsoldja fejében hétezer forinttal terhelte meg azt a Zemplén megyei Sztropkó várát, amelyet a zsoldosvezér az eperjesi csata utáni napokban foglalt el a lengyelektől.6 0 Mivel Haugvicnak aligha fűződött érdeke a vár megtartásához, az oklevél egyszerű utalványnak tekinthető, amivel a király másra hárította a tetemes összeg kifizetését. Ez a személy pedig Perényi Imre volt, aki szerette volna visszaszerezni családja évekkel ezelőtt elveszített sztropkói uradalmát.6 1 A fiatal, nagy karrier előtt álló Perényi, akit az uralkodó ekkoriban nevezett ki asztalnokmesterré,62 hamarosan át is adta az összeget Haugvicnak.6 3 55 Főkapitányi hatáskörére 1. Neumann Tibor-Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15-16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 213-215. 56 1491. dec. 10. Kassa: DF 215 770. (regeszta: Bártfa 2998. sz.). 57 Életpályájára és a fekete sereg elnevezésre 1. Tóth Z.\ Mátyás király idegen zsoldosserege i. m. 246-264. -1492. márc. 18-i oklevelében a király „capitaneus gencium nostrarum Bohemicalium"nak nevezi: DL 19 811. 58 A lengyel front történéseiről részletesen egy másik tanulmányban fogok írni. 59 A Zwettl-i ciszterci monostor apátja által az eggenburgi helyőrségnek fizetett adóról vezetett utolsó jegyzék az 1491. okt. 27-től 1492. jan. 19-ig tartó időszakot öleli fel, 1. Bernhard Linck: Annales Austrio-Clara-Vallenses. Vol. II. Viennae 1723. 306., vö. Tóth Z.: Mátyás király idegen zsoldosserege i. m. 317-318. - A császár Eggenburg városának 1492. febr. 26-án bocsátott haszonbérbe városi haszonvételeket, aug. 16-án pedig a várat bocsátotta várnagya (pfleger) kezébe: Lichnowsky 1719., 1830. sz. 60 1492. márc. 18. Buda: DL 19 811. 61 Sztropkó elvesztésére és a család elleni hadjáratra 1. Tringli István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek. Levéltári Közlemények 63. (1992) 188-189. 62 Perényi Imrét az uralkodó 1492. márc. 7. (Firnhaber 511.) és ápr. 6. (DF 269 459.) között nevezte ki asztalnokmesterré. 63 Perényi 1492. jún. 12-én eladta két Abaúj megyei birtokát háromezer forintért Hangácsi Mihály alnádornak, hogy Sztropkót „a fekete sereg királyi cseheinek kapitányától" (capitanei Bohe-
