Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293

Neumann Tibor BÉKEKÖTÉS POZSONYBAN - ORSZÁGGYŰLÉS BUDÁN A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492)' (Második közlemény) 7. A békekötéstől a szerződés aláírásáig A pozsonyi béke megkötésének a híre gyorsan bejárta Európát, bár a meg­állapodás tartalmáról nehéz volt biztos értesülésekhez jutni a kereskedők és utazók közvetítette, gyakran félreértésen alapuló hírmorzsákból. A milánói herceg velencei ügyvivője például német forrásokra hivatkozva már december 2-án jelentést tett megbízójának, amelyben a békekötés tényén túl a legfonto­sabb cikkelyekről is beszámolt: Miksa visszakapja Mátyás király ausztriai fog­lalásait, Magyarország viszont Ulászlónak jut azzal a kikötéssel, hogy örökös nélküli halála esetén a magyar korona a római király fejére kerül. Azt is hallot­ta, hogy ha Miksa háborút indítana, a magyar király megadott létszámú hadse­reggel köteles felsorakozni mellette, továbbá Ulászló egyszeri alkalommal száz­ezer dukátot fizet korábbi ellenségének. Az ügyvivő nem győzte hangsúlyozni, hogy információi nem biztosak: neve alapján magyar származásúnak gondolha­tó ismerőse, messer Luciano Hungaro például nem hitte el, hogy a béke valóban létrejött, különösen nem ilyen feltételekkel; mások viszont Miksa udvarából származó levelekre hivatkozva megerősítették információit.1 Öt nappal később arról számolt be a hercegnek, hogy egy Budáról érkezett milánói küldönc biztos értesüléseket hozott a béke megkötéséről: Budán körmeneteket és ünnepsége­ket rendeztek, de a békeszerződés tartalmáról nem tudott meg tőle semmit.2 * A dolgozat elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00330/07. sz.) támogatta. Az azonos című első rész megjelent: Századok 144. (2010) 335-372. (a továbbiakban: Első közi.). 1 T. Vimercati a milánói hercegnek, 1491. dec. 2. Velence: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (a továbbiakban: MTAK) Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. - A Miksa környezetéből származó levelek közül egyedül György chiemseei püspök — igaz, Vimercati jelentése után kelt — dec. 13-i, a sienai bíboroshoz írott levelét ismerem, amelyben pontosan összefoglalta a békekötés legfonto­sabb cikkelyeit, egyszersmind közölte, hogy értesüléseit a német tárgyalódelegáció egyik tagjától sze­rezte, 1. Joseph von Zahn: Uber ein Admonter Formelbuch des 15. Jahrhundertes. Beiträge zur Kunde Steiermärkischer Geschichtsquellen 17. Graz 1880. 76., vö. Első közi. 370. (A levélre alább még vissza­térek.) - A püspök hírforrása talán Fuchsmagen doktor volt, akit Frigyes a békekötés után Miksához küldött, hogy tájékoztassa a római királyt a cikkelyekről, 1. Susanne Wolf: Die Doppelregierung Kaiser Friedrichs III. und König Maximilians (1486-1493). (Forschungen zur Kaiser- und Papstgeschichte des Mittelalters. Beihefte zu J. E Böhmer, Regesta Imperii 25.) Köln-Weimar-Wien 2005. 272. 2 T. Vimercati a milánói hercegnek, 1491. dec. 7. Velence: MTAK Kézirattár, MS 4936. Időren­di sorozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom