Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 273 amelyben II. Paszkál pápa a palliummal kapcsolatban az Apostoli Széknek teendő esküt emleget, és elvitatja a magyar király apostoli jogait.1 9 Ha ebben a közegben értelmezzük Hartvik tudósítását, nyilvánvalóvá válik, hogy az egyszerre szolgált védelmül az apostoli jogokat elvitató, és a magyar egyház ügyeibe a pallium küldésével ténylegesen is beavatkozó pápai politika ellen. Aserik nemcsak a koronát, az apostoli áldást és felhatalmazást hozta el pápai engedéllyel, támogatással, hanem — Hartvik szerint — Kalocsa püspökét (!) a király a római főpap egyetértésével helyezte Esztergomba Sebestyén helyettesítésére. A visszatéréssel és pallium mal záruló történet alapján nyilvánvaló, hogy Hartvik tudatában volt annak, hogy Kalocsa élén püspök állt eredetileg, ahogy ezt ki is fejtette,20 viszont a pápai egyetértéssel, királyi akarattal történt érsekké emelés története alkalmas volt arra, hogy az 1104 táján történt beavatkozást, jogigényt semlegesítse, István korába helyezésével pedig választ adott a kalocsai főpap még saját korában is tisztázatlan státuszának kérdésére is. A pallium — amely az érsek pápától eredő kormányzati hatalmát jeleníti meg21 — utalt arra, hogy születő-félben van egy tartománnyal rendelkező második érsekség Magyarországon.2 2 Mindezzel összhangban all. század végi és 12. század eleji forrásokban kitapintható a két érseki szék közötti kormányzati vita, Esztergom elsőségének finom hangsúlyozása. Az 1093. évi oklevélről már volt szó, ehhez hasonló (metropolitana urbs) szövegezést tartalmaz az I. esztergomi zsinat bevezetése (metropolitanus).23 Ezt megelőzően már Szt. István nagyobbik legendájának szerzője is kiemelte Esztergom vezető szerepét, Kalocsát meg sem említette.2 4 Hartvik ezt az előadást lényegesen átalakította: Kalocsa esetében elhagyta a pápai beleegyezés motívumát, Aseriket püspökként szerepeltette,2 6 sőt, történetén keresztül — legalábbis egyes 19 írott források i. m. 236-241. (Körmendi Tamás ford.). 20 Ezt alátámasztja az, hogy Hartvik kétszer is kalocsai püspöknek nevezi Aseriket (ÁKIF 321., 328.). Mint utaltam rá, Kalocsa eredetileg nem rendelkezett alárendelt püspökségekkel. Az 1050 tájától több alkalommal felbukkanó érseki cím azt sejteti, hogy csírájában elindult az egyházkormányzati átalakulás. A kalocsai érsek későbbi suffraganeusai is ezidőtájt jelennek meg, az erdélyi után 1030-ban a csanádi, az 1050-es évek közepén — esetleg már valamivel korábban — a bihari. Ezzel teljesült az a minimális kánonjogi feltétel, amely szerint egy érseki tartományban a főegyházmegyén kívül három másik egyházmegyének kellett léteznie, vö. Thoroczkay G.: Szent István egyházmegyéi i. m. 40.; Thoroczkay G.: A kalocsai érsekség i. m. 53-56. Zágráb lényegesen később szerveződött meg, 1087 és 1091 között, ez inkább már egy újabb átrendeződés egyik eleme volt. Ekkor került át a bihari püspökség székhelye Váradra, és jelent meg a bácsi székhely is. Kalocsa érseki rangra emelésével kapcsolatban elképzelhető az is, hogy éppen az 1046. évi pogánylázadás miatt volt szükség az egyházszervezet megerősítésére az ország délkeleti végein. 21 Benedikt Kranemann: 'Pallium'. In: Lexikon des Mittelalters VI. München 2003. 1643- 1644.; Die liturgische Gewandung im Occident und Orient. Nach Ursprung und Entwicklung, Vorwendung und Symbolik von Joseph Braun mit 316 Abbildungen. Freiburg im Breisgau 1907. 620-676. 22 Ezzel ellentétesen Kalocsát eredetileg püspökségnek, majd korán érsekséggé váló központnak tekinti Thoroczkay Gábor, 1. Thoroczkay G.\ Szent István egyházmegyéi i. m. 41^42.; Thoroczkay G.: A kalocsai érsekség i. m. 53-56. 23 L. a 3. sz. jegyzetet! - Ehhez képest a két idézett 1080-as évek végi eseményekre vonatkozó diploma semlegesnek nevezhető. Az 1134. évi oklevél ugyan különösen is kiemeli Esztergom elsőségét (primatum), ez azonban vélhetőleg 12. századi többlet, 1. DHA 261., 265. 24 ÁKÍF 280-281. 25 „[...] a megyéket tíz püspökségbe osztotta be, és az esztergomi egyházat tette a többiek metropolitai székévé és tanítójává. Miután pedig az előrelátó vezér megismerte az említett Aszkrik vállá-
