Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 21 előfeltételét: a lelki, kulturális és munkaközösséget jelenti". A „lelki harmónia" jelentőségét pedig abban látták, hogy az egyének feladják individuális érdekeiket, s „hazafias és erkölcsi kötelességből" elfogadják, magukénak tekintik a nemzet közös céljait. így tartották megvalósíthatónak a fejlődés kulcsfeltételét, az „egész nemzet egyetlen, megbonthatatlan munkaközösségét", amelyben „mindenki egyért és egy mindenkiért dolgozik".66 Ennek az érvelésnek — és nem mellékesen, Gömbösék tényleges céljainak is — fontos eleme volt a szociális problémák megoldásának szükségessége. A szociális kérdést azonban sajátos módon értelmezték. Egyrészt okait nem csak a gazdaság szerkezetének aránytalanságaiban, illetve a gazdasági helyzet alakulásában keresték és látták, hanem mindenekelőtt a nemzet különböző részeit egymás ellen fordító idegen eszmék romboló hatásával magyarázták.6 7 Másrészt, — organikus társadalom-felfogásukból kiindulva — hangsúlyozták, hogy az nem korlátozódhat egyes társadalmi rétegekre. E tekintetben — a szociáldemokratákkal vitatkozva — különösen a munkásság önálló szociális követeléseire utaltak. Szerintük „a szociális kérdés a nemzet egész egyetemét érinti", mert „a munkafeladatok szerves összefüggése folytán minden egyes foglalkozási ág problémái a többi foglalkozási ágban is éreztetik hatásukat". így a szociális kérdés kizárólag „a nemzet egyetemes életfeltételeinek biztosításával" oldható meg, ami viszont csak valamennyi társadalmi réteg ellentétektől mentes, harmonikus együttműködése révén érhető el.6 8 Ebben az értelmezésben a szociális gondolat is teljesen alárendelődik a nemzeti eszmének. A szerint ugyanis a szociális jólét csakis a nemzet „testvéri összefogásával" biztosítható. Sőt, a nemzeti egység megteremtését nem csupán a szociális kérdés megoldása alapvető feltételeként említették, hanem a szociális intézkedések egyik legfontosabb elemeként.6 9 Azaz a szociális kérdés megoldásának általuk sugallt módja a „nemzeti egység" politikájának, az ezt szolgáló munkaközösség szükségességének igazolása is volt. Maga Gömbös ezért nevezete ezt a munkaközösséget „a nemzet szolidáris munkaközösségének".7 0 Béldi Béla pedig megalkotta a szolidáris nacionalizmus fogalmát, „melynek leglényegesebb tartalmi eleme a nemzet erős szervezete, amelyben a nemzet minden rétege és minden tagja a nemzeti öncélúság jegyében aktív munkaközösségben egyesül és dolgozik".7 1 A NEP vezérkara szerint az együtt végzendő munka érdekében szervezett közösség munkamegosztáson alapul, hisz „a nemzet éppen olyan megbonthatatlan egészet, egységet képez, mint az emberi test, amelyben szintén minden 66 NEP Országos Központja 8/1934. sz. körlevél, 1934. március, 19/1934. sz. körlevél, 1934. június, 40/1934. sz. körlevél, 1934. október, In: Gömbös pártja... i. m. 146. 153. és 200-201.; Vita- és szónoki tárgyak... In: Gömbös pártja... i m. 182. 67 Vita és szónoki tárgyak... In: Gömbös pártja... i. m. 182-185, 190. 68 NEP Országos Központja 40/1934. sz. körlevél, 1934. október. In: Gömbös pártja... i. m. 201. 69 „A magyar szociális helyzeten, amely már a legnagyobb kétségbeesésre adott alkalmat, a Nemzeti Egység kétféle módon segített. Az egyik mód, (...) hogy megszüntette azt a közszellemet, amely a nemzet egyes rétegeit szétbontotta és szembefordította egymással. Megteremtette ezzel szemben a Nemzeti Egység, vagyis a nemzeti, testvéri összefogás mozgalmát. " Vita és szónoki tárgyak... In: Gömbös pártja...i.m. 190-191. 70 NEP Országos Központja 40/1934. sz. körlevél, 1934. október, In: Gömbös pártja... i. m. 201. 71 Függetlenség 1935. február 26. 6.; Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának naplója I. kötet (1935. május 23.) 397. (A továbbiakban: K. N. 1935)
