Századok – 2011
FIGYELŐ - Pritz Pál: Krausz Tamás könyvéről. Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció I/215
KRAUSZ TAMÁS KÖNYVÉRŐL 223 A háború és a nemzeti kérdés - ez a negyedik nagy fejezet címe, amelynek három alfejezete valójában három igen különböző témát tárgyal a szokásos nagy erudícióval és a mai vitákra reflektáló szellemi eleganciával. 1914-1915-ben Lenin elolvasta és jegyzeteket írt Georg Wilhelm Friedrich Hegel A logika tudománya című munkájához. Ez hozza meg Lenin hegeliánus fordulatát, s ezt boncolgatja Krausz Tamás az első, Összeomlás és dialektika című alfejezetben. A szerző Kevin Ande/son-nal ért egyet, aki e fordulat jelentőségét abban látja, hogy „Lenin volt az első marxista, aki a dialektikát visszahelyezte oda, ahová tartozik, a marxista elmélet középpontjába."(184.) A kérdés óriási súlyát az adja, hogy a századfordulóra a munkásmozgalomban valójában jelentős elfordulás történt a dialektikusan gondolkodó Marxtól, teret nyert a bernsteinizmus, amely egy kantiánus-neokantiánus fordulatot (és egyben a szocialista forradalom perspektívájának a feladását) is jelentette, míg Lenin sokak számára „könyvízű", „könyvszagú" fejtegetései elméleti és gyakorlati előfeltételét adták annak, hogy a bolsevikok majd 1917-ben a forradalom vezetését megragadják. Vannak, akik Lenin e fordulatának létezését is tagadják, van, aki a hegelianizmusba történt „visszaesésről" értekezik, a korábbi szovjet szakirodalom inkább azt dokumentálta, hogy Vlagyimir Iljics már a kilencvenes évek elejétől tudatosan törekedett a történeti-politikai folyamatok dialektikus szemléletére, e hegeliánus fordulatról ellenben nemigen vett tudomást. „Lenin egészen nyilvánvalóan nem figyelt fel az egyre éleződő válságra — írja Robert Service az első világháború kirobbanása kapcsán — ... Méltóságán alulinak tartotta figyelemmel kísérni a cári kormányzat politikájának fordulatait. ... Marxista megközelítési módja miatt a rezsimek gazdasági és politikai alapjaira koncentrált. Egyszerűen elegendő volt számára az a tudat, hogy a Habsburg Birodalom területén személyes biztonságot élvez. ... Amikor rájött tévedésére, már túl késő volt."19 Krausz Tamás a „Viszony a háborúhoz" című alfejezetben egyetlen félmondattal utal arra a tényre, hogy a háború kirobbanása Lenint váratlanul érte, s rögvest hozzáfűzi: „mint az egész világot, beleértve a nemzetközi munkásmozgalom egészét is."(197.) A személyileg nehéz helyzet megoldása (némileg korábban) egy másik összefüggésben megfogalmazott másik félmondatban nyert megfogalmazást, s az ott is szélesebb, bár másfajta összefüggésbe illeszkedik: „Mire Lenin kivergődött Lengyelországból Svájcba, 1914. szeptember elején a 'szociálsovinizmussal' szemben a forradalmi perspektíva visszaállítását hirdette meg híres tézisének jegyében: A mostani imperialista háború átváltoztatása polgárháborúvá - ez az egyetlen helyes proletár jelszó."'(193.) Az 1915 szeptemberében Zimmerwaldban, majd a következő év áprilisában Kienthalban megrendezett nevezetes tanácskozáson igen kevesen tanácskoztak. Amint Lev Davidovics Trockij — emeli ki Robert Service — melankolikusan megjegyezte: fél évszázaddal az I. Internacionálé megalapítása után Európa összes internacionalistája még mindig elfér négy társaskocsiban.20 Lenin azonban ekkortájt — olvashatjuk Krausz Tamás sarkosan másfajta elbeszélésé-19 Service: i.m. 270. 20 Uo. 297.
