Századok – 2011
FIGYELŐ - Pritz Pál: Krausz Tamás könyvéről. Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció I/215
KRAUSZ TAMÁS KÖNYVÉRŐL 219 „meglepően naiv volt"(261.) Krausz Tamás tollán ez így nyer megfogalmazást: „Lenin nem volt túlságosan jó emberismerő"1 2 (73.) Bár mindkét szerző szól arról, hogy Lenin szeretett sportolni, kerékpározni, kirándulni, azért még e vonások is eltérő módon rajzolódnak ki az egyik, illetve a másik történész tollán. Krausz Tamás arról ír, hogy Lenin a börtönben is keményen tornázik, így kerüli el testének felpuffadását(53.), a forradalom előtti évek Leninje — írja Robert Service — egy csúnyán felpüffedt ember.13 Az egyéni arcél eltérő rajzolata és az életmű megítélése között igencsak szerves, mondhatni eltéphetetlen a kapcsolat. Krausz Tamás úgy látja, Lenin „vizsgálódásaiban eszme- és elmélettörténeti szempontból mai szemmel nézve is meglepő az elméleti és módszertani koherencia."(95.) Mondanunk sem kell, hogy Robert Service látásmódja szögesen más: „Lenin politikai küldetéstudattól vezérelt olvasó volt. ... távolról sem jutott el koherens filozófiai állásponthoz. Feljegyzéseiben hemzsegnek az ellentmondások. Egyfelől a megismerés 'feltételes, hozzávetőleges' természetéről beszélt, ugyanakkor még mindig hitt az abszolút igazságban é abban, hogy létezik a tudatunktól független külvilág."1 4 * * * Az életrajz alapvonalainak ekképpen történt bemutatását követő fejezetben Krausz Tamás az orosz kapitalizmus és a forradalom közötti kapcsolatról rajzolt lenini felfogást mutatja be. Minden bizonnyal találóan írja, hogy Leninnek az 1890-es évek elejétől 1917-ig tartó elméleti vizsgálódásainak középpontjában az az „alapvető — egyre differenciálódó — végkövetkeztetése állt, miszerint Oroszország elkerülhetetlenül és 'törvényszerűen' világtörténelmet formáló forradalmak előtt áll."(95.) Ehhez Leninnek először az ellenzéki gondolkodást Oroszországban évtizedekig uraló narodnyikizmussal kellett szakítania. Ennek jegyében a parasztság gazdasági és szociális differenciálódásában látja a legfontosabb oroszországi társadalmi és gazdasági problémát. A parasztság differenciálódásának fő okát pedig a kapitalista piacban jelölte meg. A legártalmasabb és legnaivabb narodnyik előítéletnek a szegénység és a kapitalizmus működésmódjának szembeállítását tartotta, hiszen a narodnyikok ennek a jegyében tartották a kapitalizmust hazájukban talajtalannak, s „reális" alternatívaként állították vele szembe a naturális gazdálkodás rendszerét. Lenin álláspontját ugyancsak erőteljesen alakította a liberalizmussal folytatott majd' három évtizedes vitája. A vita súlyát kezdettől fogva megadta a liberalizmusban feloldódó ún. „legális marxisták" szerepe, s ebben a küzdelemben — 12 Az eltérésből igen vaskos tartalmi különbségek adódnak. A krauszi elbeszélésben alig tudunk meg a munkás R. Malinovszkijról többet, mint azt, hogy Lenin akaratából lett KB-.tag és Duma-képviselő miközben az Ohrana egyik legjobb besúgója volt, s feltételezhetőem szerepe volt Inessza Armand letartóztatásában, a service-i változat ellenben igen sokoldalúan és részletezően foglalkozik e figurával, rontó hatásával, illetve Lenin makacsságával, aki számos figyelmeztetés ellenére sem vonta meg a bizalmát tőle. 1 3 a háború alatt készült fényképei öregebbnek mutatják koránál. Elkínzott vonásai és szokatlanul püffedt alakja a belső zaklatottság jelei voltak." Service: i. m. 278. 14 Service: i.m. 294.
