Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 185 Tanácsa.10 2 Mivel az Országos Tanácsnak az országos elnökség, a kormány és a párt törvényhozó (képviselőházi és felsőházi) tagjain kívül az összes vármegyei és kerületi szervezet elnökei és titkárai, valamint a központi vármegyei titkárok is tagjai voltak,10 3 a pozíciójukat személy szerint Martonnak köszönhető tisztségviselők egyértelmű túlsúlyt biztosítottak volna a főtitkárnak a szervezeti átalakítást érintő kérdésekben, vagy legalábbis egy bizalmi szavazás esetén. Ez mindenesetre újabb bizonyítéka annak, hogy Martonnak és társainak 1936 nyarától a helyi szervezetek megerősítésére irányuló törekvései nem minősíthetők céltalan próbálkozásoknak, hanem legalábbis komolyan számoltak a hatalom átmentésének az Országos Tanács biztosította lehetőségével. Az új pártvezetőség megválasztását a kormányprogram feletti parlamenti vita, a választójogi pártközi értekezlet előkészítése, a NEP különböző csoportjai és frakciói közötti harcok és a miniszterelnöknek a pártban mutatkozó nézeteltérések kiegyenlítésére irányuló törekvései egyaránt késleltették, így arra csak az 1936. november 11-i pártértekezleten került sor. Darányi Kálmán, élve a mindenkori pártvezérnek még a régi szervezeti szabályzat által biztosított jogával, a regnáló 9 tagú vezetőséget kiegészítette a kormány tagjaival, a képviselőházi bizottsági elnökökkel és 30 választott (valójában a pártvezér és a pártelnök megállapodása alapján kijelölt10 4 ) képviselővel. Az így létrejött 60 tagú mamut méretű bizottságban a szélsőjobboldali frakcióval szemben túlsúlyba kerültek a NEP konzervatív-liberális képviselői, a nagytőke exponensei és az agrárcsoporthoz tartozó képviselők.10 5 Altalános vélemény szerint ennek ellenére sem volt alkalmas másra, mint hogy a NEP-en belüli csoportellentétekből fakadó feszültségeket levezesse.10 6 Az érdemi munkát ezért — a párt új szervezeti szabályzatának kidolgozását, a szervezés új irányelveinek meghatározását és a főtitkári tisztség sorsáról, illetve hatásköréről való döntést — egy szűkebb, 7 tagból álló előkészítő bizottságra bízták, amelyet a NEP 1936. november 21-i vezetőségi értekezletén választottak meg. Ekkor tartotta meg Marton Béla főtitkári minőségében utolsó előadását a pártvezetőség előtt a NEP szervezkedésének állásáról, amelyet a képviselők többsége a főtitkár „hattyúdalának" tekintett. Marton előadásának lényegi részét érintő kimutatásokról a sajtótudósítások alapján a következő táblázat állítható össze:10 7 Marton Béla előadása a NEP szervezkedésének állásáról: 1934 1935 1936 1. NEP-szervezetek száma az összes községek számához viszonyítva (%): 69.0 94.5 95.3 2. NEP-be szervezett választók száma az összes választókhoz viszonyítva (%): 41.1 73.5 66.2 3. NEP tagok száma az összlakossághoz viszonyítva (%): 21.5 49.7 44 4. Párthelység van a szervezetek %-ban 2.8 22.3 21.8 102 Esti Kurír, 1936. október 17.; Pesti Napló, 1936. október 17.; Az Est, 1936. október 20.; Magyarság, 1936. október 20.; V ö. Antal István emlékiratai... i. m. [kézirat] 762.. 103 Vonyó: Gömbös pártja... i. m. 1998. 60, 248. 104 Magyarország, 1936. november 10. 105 Vonyó: A NEP a magyarországi... i. m. 26. 106 8 Órai Újság, 1936. november 12. 107 A Pesti Napló (1936. november 22.) tudósítása alapján.
