Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 181 a NEP szervezkedését: „... az a nézetem, hogy még nem múlt el a világnézetek közötti harc. (...) Fokozottabban szükség lesz tehát az összefogásra polgári alapon a világnézetek szempontjából is, mert a polgárságnak gyakran az a hibája, hogy egymást marcangolja, amikor már a házat veszi körül a tűz. (...) az a szervezkedés, amelyet annyira kifogásolnak ellenzéki oldalon, egészen más szemmel lesz mérendő, mert hiszen a baloldali szervezett támadásokra csak egy erős, hasonló szervezkedéssel lehet válaszolni. "8 2 A NEP-en belül egyre élesedő ellentétek megoldására sürgető hatása volt Gömbös 1936. szeptember 2-án a képviselőház elnökéhez, Sztranyavszky Sándorhoz intézett „választójogi levelének" is, több tényezőből kifolyólag. Egyrészt a Gömbös levele révén a belpolitikai élet homlokterébe kerülő választójogi, és az azzal szorosan összefüggő közjogi (kormányzói jogkör kiterjesztése, felsőház reformja) kérdések pártközi egyeztetése olyan nyugodt belpolitikai légkört feltételezett, amely megteremtésének éppen a részben még mindig megoldatlan NEP-szervezkedés ügye állt az útjában. A NEP-en belül a probléma sürgős megoldása ráadásul olyan összefüggésben is felmerült, hogy a NEP vezetőségének — amelyben Marton és hívei még mindig nagy befolyással bírtak — döntésén múlt a választójogi reformmal kapcsolatos ügyek intézésére kijelölendő bizottság személyi összetételének meghatározása, így végső soron a NEP választójogi kérdésben elfoglalt hivatalos álláspontjának a kialakítása. A bonyodalmakat csak fokozta, hogy a második Gömbös-kormánynak — szemben az elsővel •— nemcsak hogy nem volt kidolgozott választójogi tervezete, de egyenesen azt az álláspontot foglalta el, hogy nem is szándékozik ilyen javaslatot a választójogi konferencia elé terjeszteni, mondván, hogy a konferencia célja csupán az, hogy a végleges tervezet megalkotásánál a kormány ismerje és mérlegelni tudja az ellenzéki pártok elvi állásfoglalását és a konferencián majdan felmerülő szempontjaikat.8 3 Ezzel ellentétben a kormánypárt szélsőjobboldali csoportjának határozott programja volt a tervezett választójogi és közjogi reformok vonatkozásában, melyeknek 1936 nyarától kezdve több ízben is hangot adtak.8 4 Mindezek ellenére feltehetően Gömbös fenti állásfoglalásának tudható be, hogy a Centrum a pártszervezés átalakítására vonatkozó memorandumot csak a miniszterelnök újabb — immár utolsó — betegszabadsága után, 1936. szeptember közepén juttatta el a pártvezetőségnek. A Centrum memorandumát több mint 60 képviselő írta alá abból a meggyőződésből, hogy amíg magán a kormánypárton belül nem érvényesülnek az alkotmányosság alapvető elvei, addig a diktatúrás vádak elleni védekezés is teljesen hatástalan. Ennek alapján követelték a pártélet alkotmányosságának helyreállítását, a pártvezetőség kiegészítését, a parlament délelőtti üléseinek visszaállítását, a pártértekezletek rendszeresítését és „kisparlamenti" jellegűvé való átalakítását, az élharcos rendszer revízióját, illetve a vidéki szervezést irányító pártfunkcionáriusok megbízhatóságának felülvizsgálatát, a főispánok megyei pártel-82 Függetlenség, 1936. augusztus 11. 83 Magyarország, 1936. szeptember 3., 4. 84 A Marton-csoportnak tulajdonított közjogi és választójogi tervezet már 1936 júliusa óta élénk érdeklődést váltott ki az ellenzéki sajtó berkeiben. A tervezet ismertetései: Új Nemzedék, 1936. július 9.; Nemzeti Újság, 1936. július 9., július 29.; 8 Órai Újság, 1936. július 30., augusztus 8.
