Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
178 ERŐSS ZSOLT A beszéd idézett részletei alapján is érthető, hogy az ellenzéknek nem esett nehezére agresszív tendenciákat mutató elemeket kiolvasni Marton szavaiból,6 6 ám a beszéd problematikus volta nem is annyira „félreolvashatóságában" áll, hanem a következő részletben: „A nemzeti egység gondolata nem gépies kormánytámogató gondolat,6 7 a nemzeti egység az eszmei hűség alapján toborozza tagjait és a Nemzeti Egység Pártját ehhez az eszméhez való ragaszkodás tartja össze és állítja oda Gömbös Gyula mellé. "6 8 A beszéd idézett részlete felhívja a figyelmet arra az 1936. második felére kialakult sajátos belpolitikai helyzetre, melyre Bethlen István már 1935. március 18-i nagykanizsai választási beszédében figyelmeztetett Gömbössel kapcsolatban.6 9 Gömbös diktatórikus törekvéseit elősegítendő „nagy központi organizáció", azaz a Nemzeti Egység mozgalma és a parlamentáris rendszer megkívánta párt gyakorlati kiépítését és működtetését egy vele tökéletes eszmei és szellemi összhangban álló személyre bízta. A miniszterelnöknek a politikai életből való kiesésével nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti célok zsákutcába jutottak, ám az is, hogy a sikeresen kiépített rendszer a főtitkár irányításával „önállóan" is működőképes, s hatalmi tényezőként léphet fel már nemcsak az ellenzékkel, de egy új, mérsékeltebb programmal fellépő kormányzati rendszerrel szemben is. Darányi a következőképpen értékelte a helyzetet: „Igen terhes örökséget vettem át Gömböstől, olyan pártszervezetet, amely őalatta nagyhatalommá fejlődött, és az ellenőrzése nélkül most már öncélú életet kezd élni. A kocsis meghalt, lebukott a bakról, a lovak közé hullott a gyeplő, és azok megvadulva száguldanak, amíg a szekér az árokba nem fordul..."70 Az erő adott esetben abban nyilvánul meg, hogy a Gömbös által létrehozott szervezet (értsd: az azt képviselő és még kézben tartó főtitkár) eldöntheti, hogy elfogad-e egy olyan más „világnézetet" képviselő politikust a NEP-piramis csúcsán, aki pozícióját feltehetőleg éppen e szervezet leépítésére, korlátok közé szorítására fogja felhasználni. Véleményem szerint Martonnak és társainak a helyi szervezetek megerősítésére, a helyi vezetők és a központi vármegyei titkárok politikai megbízhatóságának „felülvizsgálatára" irányuló törekvései azzal a felfogásukkal magyarázhatók, hogy — az organizmus lényege szerint — a „fejátültetés" eleve elfogadhatatlan, mert feltehetőleg „a test halálát" fogja okozni. Ezt támasztja alá, hogy az NMK és a MOVE szervezésének — az „azonos 66 L. „A megfegyelmezett nemzet" 8 Órai Újság, 1936. augusztus 5.; „Nemzetfegyelmezés" Tolnamegyei Hírlap, 1936. augusztus 5.; Bajcsy-Zsilinszky Endre: „Nemzetfegyelmezés..." Magyarország, 1936. augusztus 9. Az erős ellenzéki visszhang váltotta ki Jurcsek Béla magyarázatát, aki 1936. augusztus végi zalabaksai beszédében kijelentette: „A nemzetfegyelmezés nem egy ember akaratának a többiekre való ráerőszakolásából, hanem a nemzet nagy többségének, a korszellem és a helyzet megismeréséből és abból a szükségszerű önkéntes beismerésből kell kiindulnia, hogy egy boldogabb jövő csak fegyelmezett lelkű és tisztán látó tagokat összefogó szervezésnek lehet az eredménye." (Függetlenség, 1936. augusztus 29.) 67 Kiemelés tőlem. - E. Zs. 68 Új Magyarság, 1936. augusztus 4. 69 Bethlen a Gömbös körül kialakult személyi kultuszt, a kormányzási módszerekben megmutatkozó diktatórikus tendenciákat, az ezeréves magyar alkotmányt veszélyeztető, „külföldről behozott és ki nem próbált eszmék" iránti rokonszenvet bírálva kijelentette: „Félni kell attól, hogy nagyobb mérvet fog ölteni a kacérkodás, amelyet a miniszterelnök és a vele egyesülni óhajtók folyama a nemzeti szocializmus eszméjével, a párttotalitás gondolatával, a politikai metódusok ilyen rendszerével, a segédcsapatok, SA, SS alakulatok kiformálásával...folytat" (8 Órai Újság, 1935. március 19.) 70 Idézi Zsitvay: Magyarország 1921-1941. i. m. 267.
