Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
156 PIHURIK JUDIT lárdot abban, hogy ne írja egyik jelentését a másik után. Fő feladata volt 56-os elítéltek — Göncz Árpád, Mécs László, Rácz Sándor és Hegedűs László — politikai aktivitásának felmérésére irányult8 7 A korábbiaktól markánsan eltér „Szilárd" jelentéseinek tartalma és stílusa.8 8 0 ugyanis gyakorlatilag jellemzéseket, elemzéseket írt a megflgy'eltekről: értékelte képességeiket, szerepüket, kapcsolataikat és lehetséges tevékenységüket. Látszik, hogy igen jól ismerte „ügyfeleit." Éles nyelvvel ír például Rácz Sándorról: „Ráczot (ugyanúgy, mint Hegedűst) Mécs helyezte el a Híradástechnikai Ktsz-nél. Szakmájában dolgozik. Telve van aktivitással, de sem a hangot, sem a kapcsolatot nem találja meg az emberekhez, még közvetlen munkatársaihoz sem. Elvárja, hogy felnézzenek rá, igyekszik is úgy viselkedni, de a munkatársai rá sem hederítenek. Emiatt gátlásos, pózoló, ami miatt azután még jobban eltávolodik az emberektől"6 9 - véli. Később Rácz esküvője kapcsán — ahol a meghívottak egy része rájuk terelte a rendőrség figyelmét — idéz egy véleményt, mely szerint egyre nevetségesebb, ahogy telik az idő: „Rácz saját bronzszobrának gondolja magát, csak azt nem veszi észre, hogy ezt a szobrot már leszarták a verebek. Mindez mellett az a véleményük, hogy jól jött a rendőrségnek, mert ügyet lehetett belőle csinálni és ürügy lehetett egy polgári konszolidáció közepette [kiemelés tőlem. - E J.] figyelem-felhívásra, hogy 'köztünk van az ellenség'."90 Az említett megfigyeltek politikai súlyáról úgy vélekedett, hogy mivel nincs társadalmi bázisuk, és szerinte nem alkalmasak vezető szerepre, veszélytelenek. Politikai aktivitást nem tapasztalt részükről, vallásosságuk miatt csak katolikus szociális mozgalomban tartja elképzelhetőnek tevékenységüket, de annak sincs nyoma.9 1 Fentiekkel szöges ellentétben a Rácz Sándor és társai ügyében készített 1974-es intézkedési terv politikai aktivitásuk erősödését regisztrálja, azt állítva, hogy támadják a Szovjetuniót, a rendszert, nem bánták meg 56-os tetteiket - és „...E tevékenységük folytatása a jövőben is várható,"9 2 A jelentések kiértékelése tehát nincs összhangban azok tartalmával, így az vélelmezhető, hogy az államvédelem saját nélkülözhetetlenségének bizonyítására „gyártott" ügyeket. Miután „Szilárdot" 1966-ban Tolnába helyezték, N. I. politikai törekvéseit és dr. T. L.-hez93 fűződő viszonyát is meg kellett figyelnie.9 4 A rendszer működésének módjáról „látlelet" az az irat, melyben „Szilárd" kapcsolatfelvételét megtervezték. Miután az ügynök leírta N.-nel való találkozását - „Hosszú idő után igen jól elbeszélgettünk, amiben persze az ő pillanatnyi érdeke erősen közreját-87 Szilárd 1. 18. Szilárd 1970. december 26-ai jelentése, 1970. december 31. 88 Az ő dossziéiban saját kézírásával készült iratokat is találhatunk. 89 Szilárd 1. 18-19. Szilárd 1970. dec. 29-ei jelentése, 1970. december 31. 90 Szilárd 2. 15. Szilárd jelentése. 1974. február 15. 91 Szilárd 1. 29. Szilárd jelentése. 1971. január 22. 92 Szilárd 2. 27. Intézkedési terv Rácz Sándor és társai ügyében. Budapest, 1974. március 22. 93 Dr. T. L. ügyvéd 1956-ban a szekszárdi Nemzeti Bizottság tagjaként az elnök jogi tanácsadója volt, nyolc év börtönbüntetésre ítélték, a hatvanas években már az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. A Felderítő dosszié anyagában is szerepel: „Szabolcsi" említi, hogy 1952. október elején járt nála és T. L.-nél is egy Molnár nevű ÁVH-s beosztott, és a Magyar Közösségről érdeklődött. Felderítő 2. 80. Feljegyzés „Szabolcsi" kihallgatásáról. 1956. március 1. 94 Szilárd 1. 96. Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Osztály III/A Csop. BM Tolna megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Osztály vezetőjének. 1970. november 19.
