Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
154 PIHURIK JUDIT heti mindenki, hogy most itt Szekszárdon választás van, majd eközben a tömegből valaki bekiáltotta, hogy az oroszok a fegyvert a felé fordították, és lőni akarnak, ekkor N. I. nyugalomra intette a tömeg (sic!) és előadásokban kifejtette (sic!) azt, hogy nem ijed meg az orosz ágyúcsövektől, mert nemcsak szóval, de tettel is az eszményeiért ki mer állni, és ha kell, fegyverrel a kézben fog harcolni az eszméiért." Sokat nyomhatott a latban T. azon megjegyzése is, hogy N. volt az a szónok, aki leginkább tudott hatni a tömegre.70 Egyik tanú szerint N. I. a fentiek mellett rámutatott a Rákosi-rendszer hibáira is: a nagy adókra és a súlyos beadásokra, az egyenlőtlenségen alapuló magyar-szovjet kereskedelmi szerződésekre, ugyanakkor azt javasolta, tárgyaljanak az itt állomásozó szovjetekkel, mert azok csak parancsot teljesítő katonák. Továbbá azt állította: „N. I. beszédében a Rákosi-rendszer bürokratikus felépítését is támadta, valamint azt, hogy külön még az államapparátus mellett ugyanolyan felépítésű pártapparátust is tart fenn."11 Dr. S. I. is hangsúlyozta, hogy az orvos hibáztatta az elmúlt 12 év politikáját, változást tartott szükségesnek. Tárgyalt a szovjetekkel, a rendőrséggel, a katonákkal - utóbbiaktól „színvallást követelt" a forradalommal kapcsolatban. Hozzátette, hogy N. nemzeti érzéseinek hangsúlyozása miatt főként a parasztok körében volt népszerű.72 Természetesen szerepelt a vádak között a szovjet csapatok kivonulásának követelése is,7 3 de di". T. L. például elmondta, hogy N. beszédében kiemelte a nyugalom megőrzésének fontosságát is, azt, hogy kilengéseknek, törvénytelenségeknek, egyéni bosszúnak nincs helye.74 Ez, mint láttuk, Sikk vallomásban is elhangzott. Ugyanő említi, hogy — az országos minta alapján — N. javasolta a Népfrontbizottság kiegészítése helyett Nemzeti Bizottság megalakítását.7 5 Az egész eljárást leginkább jellemző elszólás több dokumentumban is szerepel, így például S. J. tanúvallomásában: „...akkor még nem tudtam, hogy ellenforradalom van...'"16 - mondja jegyzőkönyvbe 1957 áprilisában. N. I. április 11-ei vallomásában is az áll, hogy „mostani szemmel nézve" a jobbratolódás miatt ő is ellenforradalomnak minősíti a történteket. Az eljárás során N. természetesen igyekezett cáfolni, másként, más összefüggésben megmagyarázni a tanúk által idézett kijelentéseit. Például azt állította, az „itt élned, halnod kell" kifejezést ő a független Magyarországra értette, vagy hogy a katonaság és a rendőrség állásfoglalását csak azért kérte, mert az egyik részeg katona belelőtt egy civil karjába.77 Azt tagadta, hogy beszélt volna a fegyveres ellenállás személyes vállalásáról,7 8 de az október 30-ai jegyzőkönyv előbbi két állítását alátámasztja, az utóbbit cáfolja. 70 N. I. és társai dosszié. 143. T. T. nyilatkozata. 1957. április 15. 142-151. 71 N. I. és társai dosszié. 131. Hivatalos feljegyzés B. Gy. kihallgatásáról. 1957. április 20. 130-132. 72 N. I. és társai dosszié. 102. Dr. S. I. tanúkihallgatási jegyzőkönyvének másolata. 1957. április 23. 100-106. és Orgoványi: Tolna megye... i. m. 371. 73 N. I. és társai dosszié 68/a. K. A. tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1957. április 26. 74 N. I. és társai dosszié. 158. Gyanúsított kihallgatásról jegyzőkönyv. Dr. T. L. 1957, április 18. 152-172. 75 N. I. és társai dosszié. 61. S. J. tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1957. április 16. 58-63. 76 N. I. és társai dosszié. 62. S. J. tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1957. április 16. 58-63. 77 N. I. és társai dosszié. 198. Gyanúsított kihallgatásáról jegyzőkönyv. Dr. Nagy István. 1957. április 11. 185-199. 78 N. I. és társai dosszié. 197. Gyanúsított kihallgatásáról jegyzőkönyv. Dr. Nagy István. 1957. április 11. 185-199.
