Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
SZOVJET „IMÁZSÉPÍTÉS" MAGYARORSZÁGON 1956 UTÁN 1533 ről állandó és nagy segítségre szorul, amelynek leghatásosabb formája az lett volna, ha hasonló szervezetet hoznak létre a Szovjetunióban is.2 9 A Magyar-Szovjet Baráti Társaság titkárához hasonlóan a budapesti szovjet nagykövetség másodtitkárának, Borisz Gorbacsovnak is az volt a véleménye, hogy a népi demokratikus rendszer 12 éve alatt komoly változások mentek végbe a magyar értelmiség tudatában, de az értelmiség egészét még nem sikerült megnyerni a szocializmus számára. A két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés fejlesztésére irányuló gyakorlati munkában éppen ezért fontosnak tartotta, hogy figyelembe vegyék az értelmiség nacionalista érzelmeit, a kispolgári gondolkodáshoz és a nyugati kultúrához való vonzódását. Úgy vélte, a magyarokat a múltban a szovjet kultúrától eltávolította a propaganda hivatalos, száraz, sablonos módszere, a szovjet művészeti alkotások agyondicsérése, „túl nagy dózisban" történt tálalása. A kulturális propagandában fontosnak tartotta az „inkább kevesebbet, de jobbat" elv alkalmazását, azt, hogy semmi esetre se csökkentsék a színvonalat, és ne küldjenek Magyarországra másodrangú művészeket és együtteseket. A diplomata véleménye szerint a szovjet értelmiségnek, a különböző kulturális és tudományos intézményeknek széles körű lehetőségeik voltak arra, hogy jelentősen befolyásolják a magyar értelmiség hangulatát és gondolkodásmódját, de csak abban az esetben, ha az baráti érintkezés formájában történik.3 0 Borisz Gorbacsov mindezek fényében konkrét javaslatokat is megfogalmazott a magyar-szovjet tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésére és a szovjet befolyás erősítésére. Egyebek mellett szorgalmazta az írók és egyéb művészek közötti személyes kapcsolatok fejlesztését, híres írók (Solohov, Fegyin, Kornejcsuk) magyarországi utazását (amelytől azt várta, hogy „gyógyító hatást" gyakorolnak az irodalmi körökre), a szovjet könyvek árának csökkentését, a Szovjetunió című folyóirat magyar nyelven történő kiadását, fiatal képzőművészek meghívását Moszkvába és Leningrádba az ottani galériák megtekintése végett, ahol megismerkedhettek volna a szovjet művészek modern alkotásaival, a magyar tudósok munkáinak publikálását szovjet tudományos folyóiratokban és akadémiai kiadványokban (ami véleménye szerint elősegítette volna, hogy a magyar tudósok a Szovjetunió felé orientálódjanak) stb. A diplomata szerint a két ország közötti tudományos együttműködés egyenrangúságát és kölcsönösen előnyös voltát hangsúlyozta volna, ha fiatal szovjet tudósokat küldtek volna aspiránsként kiemelkedő magyar fizikusokhoz (Jánosi, Gombási). Véleménye szerint a magyar tudományos közéletre kedvező hatást gyakorolt volna kimagasló magyar tudósok tiszteletbeli akadémiai tagokká választása is. Gorbacsov továbbra is fontos szerepet szánt a VOKSZ-nak (mindenekelőtt a Magyar-Szovjet Baráti Társaság munkájának segítésében), amelyet a kapcsolatok kialakításában és fejlesztésében fontos közvetítővé és kezdeményezővé kívánt tenni.3 1 29 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. A budapesti szovjet nagykövetség összefoglalója a Szovjetunió propagandájának néhány kérdéséről a Magyar Népköztársaságban, 1958. január 13. 30 AVP RF f. 077. op. 37 papka 52 gy. 32. A magyar értelmiség különböző rétegeiben lévő helyzet és politikai hangulat. 31 Uo.
