Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
1530 BARÁTH MAGDOLNA nyek fejlesztésére, koordinálja a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek és intézmények tevékenységét, és ellenőrizze a rájuk bízott feladatok végrehajtását. A bizottságnak kellett volna irányítania a külföldre irányuló rádióadásokat, az idegen nyelvű könyvek, folyóiratok, illusztrációs anyagok kiadását és külföldi terjesztését, illetve a Szovjetunió életét és külpolitikáját bemutató anyaggal ellátnia a külföldi kiadványokat. Javaslatokat kellett kidolgoznia a módszerek tökéletesítésére, valamint tanulmányoznia kellett a szovjet propaganda hatását és más országok módszereit, egyebek mellett a szocialista országok ellen irányuló nyugati propaganda tartalmát és eszközeit.1 7 A testületnek kapcsolatokat kellett kiépítenie a népi demokratikus országok megfelelő minisztériumaival és hivatalaival, koordinálnia a minisztériumok, hatóságok és szervezetek munkaterveit, valamint javaslatokat készíteni az SZKP KB számára. Ezzel egyidejűleg azt is szükségesnek tartották, hogy a külföldi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó szervek anyagi-technikai ellátását jelentősen javítsák. Mindez nem jelentette azt, hogy a Szovjetunió népszerűsítésével foglalkozó szervekre már nem volt szükség. A budapesti szovjet nagykövetség a VOKSZ-képviselet újbóli felállításának célszerűsége mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a nagykövetség, diplomáciai státusából eredően, nem vállalhatta magára (legalábbis széles körben) a szovjet kultúra propagálását, ráadásul — rendezvényeinek hivatalos jellege miatt — nem volt alkalmas arra, hogy az értelmiség olyan rétegeiben is propagandamunkát végezzen (mindenekelőtt az írók, színészek, tudósok között), akik különböző okokból a Szovjetunióval szemben ellenséges beállítottságúak voltak. Jevgenyij Gromov, az 1957 márciusában Magyarországra érkezett új nagykövet állítása szerint a VOKSZ és a Szovinformbüro képviseletének felállítását Kállai Gyula MSZMP KB-titkár is támogatta. Véleményük szerint ez ugyanis lehetőséget adott volna a Szovjetunió magyarországi propagandája (ami a szovjet diplomata szerint is meglehetősen alacsony színvonalú volt) lehetőségeinek és a magyar-szovjet kulturális együttműködés fejlesztése új útjainak alaposabb tanulmányozására.1 8 A Szovjetunió magyarországi propagandájában 1956-ig fontos tényező volt a Magyar-Szovjet Társaság. Az 1956. októberi események alatt támadások érték a társaság helyiségeit és központi épületét, a társaság fel is függesztette munkáját. Ugyanakkor — amint azt a társaság egyik munkatársa, Hídvégi István a szovjet nagykövetség tanácsosának elmondta — az MSZT munkatársai közül többen valamilyen formába továbbra is a magyar-szovjet barátság helyreállításán és megerősítésén akartak munkálkodni. Ezek az emberek átmenetileg egy Arany János utcai helyiségben rendezkedtek be.1 9 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága [IIB] a társaság munkatársainak szándéka ellenére 1956. november 28-án a Magyar-Szovjet Társaság megszüntetéséről döntött; az ott 17 A budapesti szovjet nagykövetség ugyancsak folyamatosan figyelemmel kísérte a Magyarországra irányuló nyugati propagandatevékenységet és erről elemzéseket is készített, amelyeket megküldték a propagandával foglalkozó szovjet állami szerveknek. AVP RF f. 077. op. 39. papka 203 gy. 45. 18 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. Je. Gromov 1957. június 7-i telefontávirata. 19 AVP RF f. 077. op. 37. papka 188. gy. 10. B. V Gorbacsov feljegyzése Hidvégi Istvánnal folytatott 1956. november 22-i beszélgetéséről.