Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
148 PIHURIK JUDIT lenne összejövetelek tartására. „Szabolcsi" vélekedése szerint V J. letartóztatása riasztotta meg annyira a korábban aktív szervezőként az AVH látókörébe került ötgyermekes családapát, hogy munkahelyet változtatott, és N.-t is kerülni kezdte.2 8 Nem ment simán a másik „beltag", „Verpeléti József" felvétele sem a Közösségbe. Ót 1952 nyarán N. azért intette türelemre, mert „Szabolcsi" jelezte nekik, hogy egy ávós tiszt érdeklődött nála a mozgalomról.2 9 Ezután „Verpeléti" a kapott utasítás szerint kereste N. társaságát, de akkor sem sikerült a tagfelvétel, mert idegenek is voltak a társaságban.3 0 Máskor ő késleltette a dolgot születési anyakönyvének beszerzését szabotálva el, novemberben pedig— mint már utaltam rá — beborozott a társaság.3 1 A harmadik megfigyelőt, V J.-t N. I. 1952. október 25-én léptette be a szekszárdi Közösségbe.32 A jelentések alapján úgy tűnik, hogy bár a társaság tagjai nem tekintették véglegesnek a rendszert, és bizton remélték megváltozását, tevékenységük kimerült a megbeszélésekben és a tagtoborzásában, programismertetésben. Talán „Szabolcsi" jelentése fejezi ezt ki leginkább egyértelműen: „Az idő jelenleg nem alkalmas, később lesz ez aktuális. A magam részéről nem vettem másnak, mint borközi locsogásnak, bár N. I. csak igen keveset szokott inni. "33 „Szabolcsi" lejegyezte, amit hallott, mert az volt a dolga, de más alkalommal is utalt arra, hogy a társaság beborozott, ezért nem volt érdemi beszélgetés.3 4 Ennek ellenére az államvédelemnél még 1955-ben is jelentést vártak a szekszárdi Magyar Közösségről: arra voltak kíváncsiak, élnek-e szervezeti életet, és kik a közösségi tagok.3 5 Miután azonban felülvizsgálták működésüket, megállapították, hogy nem fejtenek ki aktív ellenséges tevékenységet, ezért a csoportdosszié fenntartása nem indokolt. A szervezet aktáját 1956. október elején lezárták: a határozat rögzíti, hogy N.-ék tevékenysége kimerült a tagok beszervezésében és a várva várt rendszerváltásban való reménykedésben.3 6 Ugyancsak határozatot hoztak „Szabolcsinak" az operatív anyagból való törlésről is.3 7 Az ügynöki jellemzések alapján meglehetősen ellentmondásos kép alakul ki N. I.-ről. V J. helyenként zavaros, összefüggéstelen jellemzésén — annak ellenére, hogy van okunk kételkedni abban, az ő fogalmazványa-e — átsüt a rosszindulat és az irigység: „Különben dr. N. I. orvos nem sokat érő személy, csupán gazdagsága révén beszerzett röntgenkészüléke és mint szekszárdi kulák-csemete tud élni, elég nagy lábon, az utóbbi időkig beinstruált 2 drb. kb. 8-9 hold szőlője volt, apja jelenleg is még jómódú kulák, aki annak iején, hogy Magyar or -28 Felderítő 2. 80-81. Feljegyzés „Szabolcsi" kihallgatásáról. 1956. március 1. 29 Felderítő 2. 80. és Felderítő 1. 103. „Verpeléti" jelentése 1952. szeptember 8. 30 Felderítő 1. 107. „Verpeléti" jelentése 1952. október 3. 31 Ld. 17. lábjegyzet. Felderítő 1. 136. 32 Felderítő 1. 134. „Verpeléti" jelentése 1952. október 30. 33 Felderítő 1. 115. „Szabolcsi" jelentése 1952. június 27. 34 Ld. 16. lábjegyzet, és Felderítő 1. 124.: „Belépésemkor a szokott italos lárma fogadott és mindjárt poharat adtak, hogy igyak. [N. — J.]...állandóan a borral volt elfoglalva, és mivel a társaság ittas volt, elindultunk hazafelé." „Szabolcsi" jelentése 1952. július 17. 35 Felderítő 2. 54. Operatív terv. 1955. július 1. 36 Felderítő 2. 134. Lezárási határozat. 1956. október 2. 37 Felderítő 2. 135/a. Határozat az operatív anyagból való törlésről. (Dátum nélkül.) Rajta pecsét: zúzható 1962. február 1.
