Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Simon Attila: Adalékok Pozsony történetéhez. Pozsony kérdése az 1938-as magyar-csehszlovák határvita során VI/1455
1460 SIMON ATTILA lege, majd a szudétanémet válság kiéleződése idején már egy esetleges pozsonyi népszavazás, illetve Pozsony Anschlussának gondolata is megjelent a helyi német közbeszédben. A szeptember 23-i mobilizációt követő napokban, amikor a KdP már be volt tiltva, Karmasin felkereste Hermann Göring birodalmi marsallt, és Pozsony Németországhoz való csatolását kérte tőle.16 Az adott helyzetben azonban erre pozitív választ azért sem kaphatott, mivel Berlin Szlovákiával és ezen belül Pozsonnyal kapcsolatos álláspontja ekkor éppen meglehetősen képlékeny állapotban volt. A német külpolitika 1938 nyara előtt viszonylag kevés figyelmet szentelt Szlovákiára, s csupán mint a magyar revíziós törekvések tárgyára tekintett rá, amely által befolyásolni lehet Budapestet. Ebben az időszakban a felelős német tényezők (köztük Hitler kancellár, vagy Joachim Ribbentrop külügyminiszter) több ízben is a magyar politika tudtára adták, hogy nem tartanak igényt Szlovákiára, sőt Pozsonyra sem, s Magyarország feladatának tartják, hogy ott rendet teremtsen.17 Ennek szellemében a Chamberlainnel tárgyalni készülő Hitler számára Ernst Woermann, a berlini külügyminisztérium helyettes politikai államtitkára által 1938. szeptember 19-én készített irányelvek még a hagyományos német külpolitikai vonalat követték: Szlovákia Magyarországhoz csatolását irányozták elő, miközben a feljegyzés Pozsonnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy Németország annak ellenére sem tart rá igényt, hogy a város a háború előtt német többséggel rendelkezett.18 Pozsony ügyében azonban a német vezetésen belül sem volt egység, s a Csehszlovákiában élő németek is másként látták ezt a kérdést. A Szudétanémet Párt által feltehetően 1938 nyarán kidolgozott, ám datálás és aláírás nélküli Grundplanung O. A. nevű tervezet19 ugyanis határozottan elutasította Szlovákiának Magyarországhoz való csatolását. Ehelyett egy önálló szlovák állam megteremtését tartotta kívánatosnak, amely egyrészt hidat képezne Németország részére kelet felé, másrészt tartósan is elválasztaná Magyarországot Lengyelországtól. A dokumentum megengedte ugyan a szlovák-magyar határ etnikai alapú korrekcióját, ám Pozsonyt Szlovákia, Ligetfalut pedig Németország részének szánta. Noha a Grundplanung O.A. autentikus volta vitatott, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az abban megfogalmazott elvek (pl. a szlovákiai németeknek szánt előőrsi szerep) a későbbiekben az Auswärtiges Amst hivatalos célkitűzései között is megjelentek, s az sem lehet kétséges, hogy a Karmasin vezetése alatt tömörült pozsonyi németek inkább ezzel, mint a Woermann által felvázoltakkal szimpatizáltak. 16 Michal Schvarc: Bratislava v nemeckych çlânoch na jesen 1938. In: Viedenská arbitráz v roku 1938 a jej európske súvislosti. Szerk. Daniel Smihula. Bratislava 2008. 27. 17 A „felvidéki" magyar aspirációk támogatását, s azt, hogy Magyarország Pozsonyt is visszakapja, a Villani Frigyes római magyar követtel folytatott májusi beszélgetése során Ribbentrop is megerősítette. Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945. 2. kötet, (a továbbiakban DIMK 2. ) Szerk. Ádám Magda. Budapest 1965, 182. sz. dokumentum. Vö. „Tretia rísa" a vznik Slovenského státu. Dokumenty I. Das „Dritte Reich" und die Entstehung des Slowakischen Staates. Dokumente I. Szerk. Schvarc, Michal - Martin Holák - David Schriff, Presov 2008. XLI. 18 Uo. 1. sz. dokumentum, 3-6. 19 A dokumentum sem datálva, sem aláírva nincs, ezért több német történész is kétségbe vonja hitelességét. A dokumentum a következő weboldalon található meg: http://www.fronta.cz/dokument/ sudetonemecka-strana-akcni-program-z-leta-1938 (Letöltés: 2011. 09. 12.).
