Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
A HITLER-JUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1411 és tapasztalatot szerezzen a külföldi munkában, tanuljon nyelveket. Ez volt ugyanis a biztosítéka annak, hogy e vezetőszerep, amely nem utolsósorban a valóban jobb képzettségből fakadt, a jövőben is fennmaradjon. Ehhez pedig ismerni kellett a partnerek és a konkurensek minden rezdülését. Az egyes ifjúságokban szerzett tekintély révén pedig a nagypolitikai befolyás számára is jó kiindulópontotjelentett. A HJ külföldi kapcsolatrendszerében megedződött fiatalok később a német diplomácia fontos tényezőivé váltak. Ezt a magabiztossággal és nagyfokú önbizalommal együtt járó felsőbbrendűséget némileg korlátozta, hogy a baráti országok ifjúságát továbbra is meg kellett becsülni, legalábbis hivatalos formában, s főleg a propaganda területén. Az ellenséges ifjúságoknak viszont kíméletlen ostorozásban volt részük a HJ és sajtója részéről. Ezt a korábbinál hangsúlyosabb szemléletet közvetítették a bilaterális kapcsolatok helyett felvirágzó összeurópai törekvések, melyek egytől egyig a HJ akarata szerint jöttek létre, akár a kultúra, akár a sport terén. E törekvések vezettek el e vezetőszerepet konkrétabb, szervezeti szinten megtestesítő Európai Ifjúsági Szövetség megalakításához, amelyre már olyan időpontban került sor, hogy az már a háborús győzelem kivívásához szükséges ifjúsági összefogás megnyilvánulása volt. Mindenesetre a garmischi és breslaui sportjátékok, a weimar-firenzei kulturális seregszemle, az EISZ nem minden nehézség közepette megszervezett, pompás körülmények között megvalósuló megalapítása a háborús körülmények ellenére talán minden korábbinál nagyobb nyilvánosságot biztosított az ifjúsági tevékenységnek. S ez még inkább így lehetett volna, ha ezek a törekvések a háború hatására, és az őket övező, részben az olasz ifjúsággal, részben a német külügyminisztériummal fennálló ellentétek következtében nem apadnak el. Az európai összefogáson belül jóval hangsúlyosabb és kiterjedtebb volt a rokonnak tekintett germán ifjúságokkal való együttműködés, amelynek legfőbb és leginkább látványos formáját a germán vidékszolgálat és germán védfelkészítő táborok hálózata jelentette. Az Európában bekövetkező területi változások következtében hátrébb került a rangsorban a határvidéki munka, hiszen a korábbi, a népiségi harc békés megvívásának, s az idegen népiségek vélt vagy valós előtörésének helyszínéül szolgáló határrégiók többségükben elvesztették ezt a jellegüket. Az új határterületeken pedig már a Wehrmacht biztosította a német népiség egyértelmű fölényét, illetve uralmát. Ha lehet mondani, talán még inkább felértékelődtek viszont a külföldi német és népi német kolóniák, amelyek erre az időre már maradéktalanul magukévá tették azt a Németországban megfogalmazott elvet, mely szerint a német néptársak — bárhol is éljenek — csakis a nemzetiszocializmus hatása alatt élhetnek teljes életet. Keleten a nemzetiszocialista elvek meghonosítása minden korábbinál gyakorlatiasabb tevékenységet követelt meg a Hitlerjugendtől. A külföldi országokban működő Hitlerjugend-csoportok ténylegesen a birodalmi nívóhoz közelítő tevékenysége viszont csak Európában volt realizálható, bár a HJ továbbra is nagy gondot fordított a külföldi HJ-vezetők képzésére, amelyek 1942-től egyre inkább már csak a védfelkészítés jegyében teltek. Hasonlóan a birodalmi szint elérése volt a cél a kb. 350 ezer fősre tehető európai népi német népcsoportok ifjúságában. Esetükben azonban nemcsak a
