Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359

A HITLERJUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1367 tó levelekre, a forgalomban lévő Wehrmacht képeslapok küldését ajánlották, il­letve a levél továbbítását a területek Külügyi és Népiségi Osztályaihoz. A HJ-ról így bátran lehetett írni, de nem lehetett a kevésbé örömteli, mindennapi dolgokról, mert azt a külföldi propaganda felhasználhatta a nemzetiszocializ­mus ellen. A levelezést csak egy új levelező keresésével szabadott abbahagyni, mert a levelezéssel való felhagyás rossz benyomást kelthetett. A háború előre­haladtával az ifjúsági utak visszafogása mellett a külföldi személyekkel való le­velezést is kerülendőnek tartották.18 A birodalomban élő külföldi ifjúsági csoportokkal való jó kapcsolatok ki­alakítása érdekében megismertették őket a HJ munkájával és a birodalom éle­tével. A kapcsolattartás formája a HJ-szolgálat keretében valósult meg, ame­lyen a külföldi csoportok zártan, nem pedig egyénenként vehettek részt. A HJ kapcsolatokat ápolt államközi szervezetekkel (pl. Német-Japán Társaság), ami leginkább egymás rendezvényein való megjelenésről, s egymás segítéséről szólt.19 A gyarmatügyi kérdést Franciaország gyors legyőzése, majd az Anglia el­leni győzedelmesnek hitt csata megvívása ismét előtérbe helyezte. Bormann Rudolf Hess megbízásából már 1940 novemberében elrendelte az NSDAP AO számára, hogy kezdje meg az előkészületeket a pártszervezetek gyarmatokon történő kiépítésére. A tagozatoknak olyan embereket kellett Bohle elé terjesz­teniük, akik alkalmasak és hajlandók voltak ezeken a területeken szolgálni. Eleget téve Bormann utasításának a HJ is újrakezdte, illetve intenzívebbé tette a gyarmatügyi nevelést, a toborzásba fogott a későbbi gyarmati bevetésre.20 A Birodalmi Gyarmatügyi Szövetség (Reichskolonialbund, RKB) segítségével a gyarmati témák fontos részét képezték a világnézeti nevelésnek.21 A háború idején a külföldi németség munkájának segítése csak Európá­ban volt ténylegesen realizálható. Ennek célja volt, hogy erősítse a külföldön élő birodalmi német ifjúság és a birodalmi HJ-tagok összetartozásának érzését, s bajtársias módon segítse a külföldi német ifjakat. A gondozandó országokat minden terület számára a BIV jelölte ki, amelyeket bajtársi országoknak aposzt­rofáltak (a háború alatt fokozatosan elsorvadt). E munka során a következő te­vékenységi formák jöhettek szóba: levelezés, egyéni ifjúsági csere, vezetők be­vetése, közös utak és táborok szervezése, évenkénti könyvgyűjtések, partnersé­gi viszony (Patenschaft) felvétele egyes csoportokkal, a visszavándorló külföldi német ifjúság gondozása otthonokban stb. A vezetők útjánál leginkább a külföl­di német ifjúság képzésében jutott szerep kulturális és egyéb nevelési formák ellátásában, táborok vezetőjeként, illetve sportfelügyelőként.22 18 Uo., Anlage 2; Briefwechsel mit Ausländern. Reichsbefehl, 53/K, 15. Juli 1940 - BArch, NSD 43/1, 133156. 19 Die Auslands- und Volkstumsarbeit der Hitler-Jugend im Gebiet. Nur für den Dienstge­brauch! RJF, Berlin 1942, 12-14. 20 Buddrus, Totale Erziehung, i. m. 763. 21 Uo., 15.; Kolonialpolitische Aufklärung. Reichsbefehl, 1/K, 19. Januar 1940 - BArch, NSD 43/1, 132692.; Bewerbung für einen späteren Kolonialeinsatz. Reichsbefehl, 26/41 K, 12. Juni 1941 -BArch, NSD 43/1. 22 Die Auslands- und Volkstumsarbeit der Hitler-Jugend im Gebiet. Nur für den Dienstge­brauch! RJF, Berlin 1942, 15-17.; Kameradschaftsgebiete und -obergaue für die auslandsdeutsche Hitler-Jugend. Reichsbefehl, 16/K, 1. Dezember 1939, 13., (BArch, NSD 43/1, 132314.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom