Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
136 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG denciáját, és megállapítva, „hogy a gazdaság kezd koalíciós területekre szétesni." Később azzal folytatja, hogy „(...) a szövetségesek kisebb nagyobb mértékű előnyben részesítésének az árát a kívül maradók fizetik meg". Meggyőző külkereskedelmi adatokkal alátámasztva mindazonáltal arra is felhívja a figyelmet, hogy a legnagyobb ipari országok közül kettő, Japán és az Egyesült Államok kivitele áttöri a blokkhatárokat.7 8 Utaltunk már arra, hogy Kánya ugyan nem fordult el a korábban általa preferált német vonaltól, ám az írás születésének pillanatában már tisztában volt az ebben rejlő csapdákkal és veszélyekkel. Jól vette észre azt is, hogy a történelem olyan pontjához ért, mely teljesen új megközelítést és szemléletet követel ahhoz, hogy az eddigi károkat („.. .rombolás kora, mely jogcímeket semmisített meg és átviharzott a természetes határokon.. ,"7 9 ) helyre lehessen állítani. E helyen lényeges megjegyezni, hogy a szöveg egyes részei többféle értelmezést is lehetővé tesznek. Az itt kifejtett nézetek — csakúgy, mint a teljes írásműben tetten érhető szellemi és érzelmi állapot — emlékeztetnek Hantos Elemér 1932-ben lejegyzett gondolataira. Ezekben Hantos — amellett, hogy minden idegszálával tiltakozik az akkori szituáció és várható következményei ellen — olyan történelmi helyzetet diagnosztizál, amelyben a legnemesebb emberi törekvések, a legmagasztosabb nemzeti ideálok követése egybeesik a józan ész követelményével. Ez utóbbiról így ír: „(...) megállapodások, szerződések, egyezmények hosszú sorával új politikai, gazdasági és kulturális rendet teremteni, mely az egyes államok fenségjogát, polgárainak nemzeti érzületét tiszteletben tartja és közöttük olyan együttműködést tesz lehetővé, [amelyben] minden egyes rész az egész javát szolgálja, amikor saját jól felfogott érdekeit követi."8 0 Kánya — azzal a felismeréssel, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség — az újrakezdés lehetséges kereteit Hantoshoz hasonlóan jelöli ki. Univerzális javaslata a problémák megoldására az együttműködés, világgazdasági, kontinentális és regionális szinten. Elképzelései egybevágnak számos, a korban alkotó nemzetközi és magyar gazdasági szakember elgondolásaival. Komoly hasonlóságot fedezhetünk fel Kánya írása és néhány magyar gazdasági kérdésekben jártas gondolkodó véleménye között. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mindannyiuk írása korábban keletkezett, mint Kánya fogalmazványa, s ráadásul németül is megjelentek, vagyis Kánya olvashatta őket. Mindenesetre meglehetősen ritka, hogy egy aktív politikus mindenféle társadalmi nyomás nélkül hasznosítsa a közgazdászok javallatait. Az egyik ilyen magyar gondolkodó Malcomes Béla közgazdasági, gazdaságtörténeti szakember, aki 1933-as könyvében a londoni világgazdasági konferenciával foglalkozott, de közvetve a világgazdaság helyzetét is bemutatta. Malcomes nemcsak az európai, de a világméretű együttműködést is helyeselte. S a Kányától már idézett sorokat előlegezi, amikor arról számol be, hogy a kontinensek és az országok kölcsönösen egymásra vannak utalva, s hogy a világkereskedelem széttéphetetlen kapcsolatokat teremtett. Abban is hasonlóságot láthatunk, hogy Kánya és 78 Kézirat, fol. 83-84. 79 Kézirat, fol. 81. 80 Hantos Elemér: Magyarország gazdasági integritása. Bp. 1932. Idézi: Bekker Zs.\ Európa-gondolat i. m. 49. és Pallai L.: Hantos i. m. 587.
