Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1355 zást érintve elismeri a tengeralattjáró háború „igen komoly" hatását, „az elsüllyesztett hajótér igen számottevő és nyugtalanító" voltát, de ennek ellenére „a blokád effektivitásáról ma beszélni még nem lehet. ... több ezer (sic! - PP), a kérdéssel hivatásszerűleg foglalkozó személyiség kijelentése szerint Anglia ma úgy hadi, mint gazd. szempontból még abszolút ura a tengereknek."10 2 A külpolitikai fejezet témái természetesen számottevően eltérnek a januárban írottaktól, hiszen maga a helyzet is számottevően módosult. Ám az alapkérdésben — tudniillik, hogy „Amerika ma már teljesen Anglia szövetségesének tekintendő." — a két jelentés teljesen egyszólamú. Az alapgondolatot Barcza most így fogalmazza meg: „A háborút Anglia és Amerika mint egy zárt angolszász egység vívják már ma is meg, ez az egység azután mind szorosabbá fog válni és a háború végén talán egy teljes angolszász birodalom kialakulására fog vezetni."10 3 Jól tudjuk, hogy a brit-USA viszony messze nem volt ilyen idillikus. A második világháborús együttműködésnek Washington alaposan megkérte az árát, s annak révén a brit világbirodalom lehanyatlott, az USA ellenben világhatalmi pozícióra tett szert.104 Ezt a tudást természetesen méltánytalanság lenne Barcza Györgyön számon kérni. Hazánk sorsa szempontjából nem ezeknek a meg nem látott különbségeknek, hanem a hitleri Németországgal való együttműködésnek volt meghatározó jelentősége. És míg ezt az ekkoron már Bárdossy László vezette magyar külpolitika mesze képtelen volt a maga súlya szerint mérlegelni, addig azt Barcza György teljes világossággal tudta. E nagy különbség, s az ezzel járó alul maradottsága okozta keserűség vezethette arra, hogy Anglia és a korabeli Európa viszonyát túlontúl leegyszerűsíti.105 „Európát ma már Londonban teljesen az ellenfél által megszállt nagy meghódított területnek tekintik."10 6 * * * A hosszú jelentést tömör, éles szavakból összeácsolt négy konklúzió zárja. Az első szerint a brit birodalom ereje töretlen, a tengeri haderő fennáll, a légi haderő „növekszik, veszteségei nem döntőek." A második következtetése szerint Angliában mindenki „tisztában van azzal, hogy ez a háború ma már egy ideológiai élet-halál harc, mely ... Anglia és Amerika és az ellenfeleik által megszállt Európa, tehát a demokráciák és a diktatúrák között folyik." A harmadik pont veleje, hogy a háború a végső győzelemig tart, tehát kiegyezéses béke nem lesz, s a súlypont Londom-ól már áttevődött Washingtonra. Végül a negyedik pont Európa gazdasági és szociális katasztrófáját jövendöli, s ebben a pontban Magyarországot is nevesíti. Abban az értelemben, hogy 102 Uo. 1107-1108. 103 Uo. 1109. 104 Ld. legújabban: Laurence Rees: Zárt ajtók mögött. Sztálin és a Nyugat politikai játszmái. Alexandra, Bp., 2011. 105 Effajta gondolatmenetet Teleki Pál számára januárban nem adott elő. 106 DIMK y 779. sz., 1109.
