Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - I «fogli di udienza» del cardinale Eugenio Pacelli Segretario di Stato I (1930) (Ism.: Tóth Krisztina) V/1320
1320 TÖRTÉNETI IRODALOM lőfegyverek bemutatásánál összekeveredett a gyutacs és a lőkupak leírása (9-10. o.). A cs. kir. 37. sorgyalogezred tulajdonosa 1848-ban már Mihály orosz nagyherceg volt és nem Máriássy tábornok (12. o.). A pozsareváci békét 1718-ban és nem 1738-ban kötötték meg (17. o.). A cs. kir. vértesek egyélű nehéz lovassági karddal és nem kétélű pallossal voltak felfegyverezve (20. o.). A cs. kir. 6. (Württemberg) huszárezred bemutatásánál téves a 3. és 4. képaláírás (38. o.). Az önkéntes nemzetőri táborok 4 és nem 8 löveges ütegeket kaptak (97. o.), és a korban nem rendszeresítettek hétfontos ágyúkat (103. o.). A tiroli vadászok első csoportja csak 1848 novemberében került a harctérre, így nem lehettek ott Pákozdnál (137. o.). A „Mária Terézia magyar katonái" című kötetben az ogulini határőrezred tisztje lemaradt a képről (82. o.), Hadik András pedig három különböző születési dátummal és két különböző rangban is előfordul (102., 107-108. o.). A „Magyar hadizászlók" kötetében kérdéses, hogy a honfoglalás-kori zászlókon a turul a rúdon vagy a zászló szövetén volt-e (7., 12., és 122. o.). Az inszurrekciós zászlók bemutatásánál összekeveredett Pest és Zemplén vármegye lobogóinak aláírása (85. o.). Végül alighanem csak a m. kir. 19. (kaposvári) honvéd és népfelkelő gyalogezred VIII. zászlóaljának zászlójáról van szó (112. o.), nem az egész ezredéről. A fentiektől függetlenül nagyon szép, igényes és hézagpótló munkák születettek meg a szerzők és a kiadók jóvoltából. A recenzens csak ajánlani tudja mindenkinek, aki jobban meg szeretne ismerkedni a magyar hadtörténelem jól ismert és homályosabb részleteivel, az egykori katonai viseletekkel és felszerelésekkel; és egyben reméli, hogy a további hét kötet (köztük a magyar várépítészettel foglalkozó) a jelenlegi körülmények dacára is mihamarabb meg fog jelenni. Kemény Krisztián I «FOGLI DI UDIENZA» DEL CARDINALE EUGENIO PACELLI SEGRETARIO DI STATO I (1930) A cura di Sergio Pagano - Marcel Chappin - Giovanni Coco (Collectanea Archivi Vaticani 72) Città del Vaticano 2010. 600 o. + 12 képtábla EUGENIO PACELLI BÍBOROS ÁLLAMTITKÁR AUDIENCIÁKRÓL KÉSZÍTETT FELJEGYZÉSEI I (1930) Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Pius pápa személyisége, a kor kérdéseiben elfoglalt álláspontja és egyházpolitikája különösen Rolf Hochhuth A helytartó című drámájának 1963. évi bemutatása óta került az érdeklődés középpontjába. Ebben többek között az a vád fogalmazódott meg, hogy nem emelte fel kellőképpen a szavát a zsidóüldözéssel szemben, melyre reflektálva több forráskiadvány, tanulmány és kötet látott napvilágot. A kutatások ugyanakkor igazán a vatikáni levéltár 2003. évi, 2004. évi és 2006. évi nyitása után vettek lendületet, amikor számos olyan dokumentum vált hozzáférhetővé, amely közelebb vihet Eugenio Pacelli nunciusként és államtitkárként betöltött szerepének, XI. Pius pápa politikájához való viszonyának, valamint a világegyház kérdéseiben megmutatkozó álláspontjának megismeréséhez és megértéséhez. Az e forrásbázisból merítő könyvek sorába illeszkedik a recenzióm tárgyául szolgáló kötet is, amely az 1968-ban útjára induló vatikáni forrásokra építő, illetve azokat közreadó sorozat, a Collectanea Archivi Vaticani 72. tagja. Szerkesztői a Vatikáni Titkos Levéltár munkatársai: a levéltár prefektusa, a barnabita Sergio Pagano, aki a sorozat több kötetének volt már szerzője, illetve szerkesztője, vice-prefektusa, a jezsuita Marcel Chappin és a történész szakértő Giovanni Coco. A munka a szakirodalomban eddig csak marginálisan érintett, mégis meghatározó, mind hazai, mind nemzetközi érdeklődésre méltán számot tartó forráscsoportot tesz széles körben elérhetővé Eugenio Pacelli bíboros államtitkárként a pápai és privát audienciákról, valamint a Rendkívüli Egyházi Ügyek kongregációjának bíborosi üléseire (előfordult, hogy több kongregáció összevontan ülésezett, az 1930. március 13-ai ülésen a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja, a Keleti Kongregáció és a Propaganda Fide képviselői együttesen tanácskoztak. L. 154-157. o.) hivatala első évében készített feljegyzéseinek kritikai kiadásával. Amint a kötet címe is sugallja, ez egy nagyobb lélegzetvételű forráspublikáció első állomása, hiszen Pacelli államtitkársága minden évében készített ilyen feljegyzéseket. Jelentőségét az adja, hogy rajtuk keresztül rálátást kaphatunk