Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
BERZENCZEY LÁSZLÓ KÜTAHYAI EMLÉKIRATA 1259 Pálffy János erősen kritikus emlékezéseiben jól összefoglalta a Berzenczey elleni vádakat és jellemrajza is sok ponton helytálló. Elismerte, hogy Berzenczey szívvel-lélekkel harcolt eszméiért, kiváló szónoki tehetségét, sőt „hatalmas népszónoknak" nevezi, de hadszervezőként és politikusként kudarcot vallott. Először is a Mátyás-huszárok szervezésére rengeteg állami pénzt vett fel, amivel nem tudott elszámolni. Erősen bírálta az agyagfalvi gyűlésben vitt szerepét: ahelyett, hogy inkább egy tízezer fős egykori vagy akkori katonai szolgálatban állott székellyel vonult volna hadba organizálva őket és megszervezve vonulásukat, egy sokkal jelentősebb számú, ugyanakkor fegyelmezetlen, felkészületlen, komoly felszereléssel nem rendelkező sereggel indult útnak komoly haditerv nélkül. Az utánpótlás biztosításának elmaradása oda vezetett, hogy a tömeg sokszor fosztogatott, s katonai fegyelem híján gyorsan el is párolgott. Pálffy sommás véleménye szerint „Berzenczey egyben hasonlított Kossuthhoz; ő is azt hitte önmagáról, hogy született vezér."29 A történészi vélemények is hasonlóak. Egyed Ákos szerint Berzenczey erejét meghaladó feladatra vállalkozott 1848-ban, másrészt teljhatalomra való törekvése miatt szembe került a liberális politikusokkal, Vay Miklóssal és a Guberniummal. Ugyanakkor az agyagfalvi gyűlés nagyban hozzájárult a székelyek magyar szabadságharc melletti elkötelezettségéhez, és az erdélyi ellenállás kibontakozásához.3 0 Pálffy Berzenczeyről írt mondata a későbbi szomorú vég ismeretében különösen helytálló: „Száműzetve lenni hazájából a legnagyobb büntetés minden emberre, kinek szíve, lelke van."3 1 A forrásközlésről: a forrást betűhíven tesszük közzé. A kézirat szakadozott lapjain található hiányokat, ahol lehetséges volt, szögletes zárójellel jelölve pótoltuk. BERZENCZEY EMLÉKIRATA Kutahia 19 ik sept. 1850. Önnek, a tegnapi napon tett föl szollítása következtében, a magyar forradalombeli történetem rövid vázlatát „amennyiben a kellő adatok hiánya engedi" im következendőben közlöm. Születésre nézve erdélyi székely magyar vagyok, születtem 1820-ban.32 Gyermeke egymástól már korán elkülönözött szüléknek, neveltetve egy értelmes lelkes de szenvedő anya által, kinek neve volt Cserey Drusianna. 29 Magyarországi és erdélyi urak i. m. 53-55.; Szónoki tehetsége az emigráció alatt sem kopott meg: 1849. december 26-án „tartott lelkes, könnyfacsaró beszédet az emigrációhoz 's végre bocsátott térdre esve buzgó imát a magyarok Istenéhez", majd újév napján Batthyány Kázmért köszöntette. 1850. január 18-án a Kossuthnénál tett tisztelgő látogatás során ismét ő tartott beszédet. 1850. augusztus 25-én az emigráció nevében ő köszöntette Kossuthot neve napján, majd később újév alkalmából is, valamint Batthyányt és Perczel Mórt is. Az egy évvel későbbi Lajos napon ismét Berzenczey szónokolt. László Károly: Katonai életemből i. m. 73-76., 103., 121-122., 156. 30 Egyed A.: Kossuth Lajos és a székelyek i. m. 867-868. 31 Magyarországi és erdélyi urak i. m. 55. 32 1820. június 26. Kolozsvár.
