Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147

1170 BILKEI IRÉN nyolító hiteleshely, Kapornak egybeesett az egyik sedriaszékhellyel, miközben a két vizsgált zalai hiteleshely illetékességi köre csak saját megyéjére terjedt ki. A kapornaki hiteleshelynek így volt lehetősége vármegyei megbízásokat is ellát­ni.16 7 A megyék és a hiteleshelyek ilyen közös működésére már a Zsigmond kor­ból vannak adataink.16 8 Jóllehet a Mohács utáni évtizedekben a két zalai hite­leshely területi hatásköre megnőtt és működésük töretlen volt, nem volt szük­ség arra, hogy a vármegye hiteleshelyi tevékenységet végezzen. A megye és a hiteleshely azonban már a középkortól kezdve kapcsolatban állt egymással, el­sősorban a jegyző személyében. A hiteleshelyi jegyzők ugyanis többnyire világi írástudók voltak.16 9 Már a 16. század elejéről van arra adat, hogy a sági konvent jegyzője egyben Hont vármegye serfriájának is jegyzője volt.17 0 Valószínűleg ez más megyék esetében is így lehetett, mivel nem volt elegendő alapvető jogi is­meretekben és oklevélszerkesztésben jártas ember egy-egy megyében.17 1 Ha Kapornak esetét nézzük, ami egyben a vármegyei sedria székhelye is volt, jog­gal feltételezhetjük, hogy a hiteleshelyi nótárius igény szerint elláthatta a me­gyei törvényszék jegyzőjének feladatát is. Ez a jelenség általános lehetett még akkor is, ha ezzel kapcsolatban csupán egy kései konkrét adatunk van 1550-ből Kapornakról, ahol ekkor „Blasius litteratus de Porgovcz nótárius conventus et sedis" volt.172 A megyei nemesség familiárisi és rokoni kapcsolatai A továbbiakban a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a zalai köznemesség társadalmi-gazdasági mobilitásának két másik útján, a familiari­táson és a házassági kapcsolatokon keresztüli felemelkedéshez milyen forrás­anyagot jelentenek az általunk vizsgált hiteleshelyi oklevelek. A Mohács előtti két évtizedben már stabilizálódott a nemesség rétegződé­se, elkülönült egymástól a bárói és a (köz)nemesi rend, az átmenet lehetőségei pedig valamelyest beszűkültek. Ezzel szemben mivel Mohács mezején elesett az arisztokrácia egy jelentős része, ezután lehetőség nyílt addig kevéssé ismert ne­mesi családok tagjainak is az egyéni felemelkedésre, birtok- és hivatalszerzésre, mégpedig mindkét király környezetében.17 3 Akosházi Sárkány Ambrus karrierje a zalai köznemességtől az országbírói székig kivételesnek tartható.17 4 A nemesség legnagyobb számú csoportját a bir­tokai nagysága alapján középbirtokosnak nevezett réteg adta, aki a hiteleshelyi oklevelek állandó szereplőjeként az egregius jelzőt kapta.17 5 Ez a kép a Mohács 167 Holub J.: Zala megye i.m. 311-327. 168 C. Tóth N.: Adatok a megyék i.m. 364. 169 Bilkei /.: A zalavári és a kapornaki konventek i.m. 102. 170 Idézi: Fügedi E.: Verba volant i.m. 124. 66. jegyz.-ben. 171 Föglein Antal: A vármegyei nótárius. Levéltári Közlemények 14. (1936) 149-171. 172 ZML XII. 1. hh. Fasc. 2. Nr. 117. 173 Bessenyei J.: Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia i.m. 93-107. 174 Kubinyi A.: Egy üzletelő és diplomata i.m. 175 Kubinyi A.: A középbirtokos nemesség i.m. 7-9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom