Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1170 BILKEI IRÉN nyolító hiteleshely, Kapornak egybeesett az egyik sedriaszékhellyel, miközben a két vizsgált zalai hiteleshely illetékességi köre csak saját megyéjére terjedt ki. A kapornaki hiteleshelynek így volt lehetősége vármegyei megbízásokat is ellátni.16 7 A megyék és a hiteleshelyek ilyen közös működésére már a Zsigmond korból vannak adataink.16 8 Jóllehet a Mohács utáni évtizedekben a két zalai hiteleshely területi hatásköre megnőtt és működésük töretlen volt, nem volt szükség arra, hogy a vármegye hiteleshelyi tevékenységet végezzen. A megye és a hiteleshely azonban már a középkortól kezdve kapcsolatban állt egymással, elsősorban a jegyző személyében. A hiteleshelyi jegyzők ugyanis többnyire világi írástudók voltak.16 9 Már a 16. század elejéről van arra adat, hogy a sági konvent jegyzője egyben Hont vármegye serfriájának is jegyzője volt.17 0 Valószínűleg ez más megyék esetében is így lehetett, mivel nem volt elegendő alapvető jogi ismeretekben és oklevélszerkesztésben jártas ember egy-egy megyében.17 1 Ha Kapornak esetét nézzük, ami egyben a vármegyei sedria székhelye is volt, joggal feltételezhetjük, hogy a hiteleshelyi nótárius igény szerint elláthatta a megyei törvényszék jegyzőjének feladatát is. Ez a jelenség általános lehetett még akkor is, ha ezzel kapcsolatban csupán egy kései konkrét adatunk van 1550-ből Kapornakról, ahol ekkor „Blasius litteratus de Porgovcz nótárius conventus et sedis" volt.172 A megyei nemesség familiárisi és rokoni kapcsolatai A továbbiakban a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a zalai köznemesség társadalmi-gazdasági mobilitásának két másik útján, a familiaritáson és a házassági kapcsolatokon keresztüli felemelkedéshez milyen forrásanyagot jelentenek az általunk vizsgált hiteleshelyi oklevelek. A Mohács előtti két évtizedben már stabilizálódott a nemesség rétegződése, elkülönült egymástól a bárói és a (köz)nemesi rend, az átmenet lehetőségei pedig valamelyest beszűkültek. Ezzel szemben mivel Mohács mezején elesett az arisztokrácia egy jelentős része, ezután lehetőség nyílt addig kevéssé ismert nemesi családok tagjainak is az egyéni felemelkedésre, birtok- és hivatalszerzésre, mégpedig mindkét király környezetében.17 3 Akosházi Sárkány Ambrus karrierje a zalai köznemességtől az országbírói székig kivételesnek tartható.17 4 A nemesség legnagyobb számú csoportját a birtokai nagysága alapján középbirtokosnak nevezett réteg adta, aki a hiteleshelyi oklevelek állandó szereplőjeként az egregius jelzőt kapta.17 5 Ez a kép a Mohács 167 Holub J.: Zala megye i.m. 311-327. 168 C. Tóth N.: Adatok a megyék i.m. 364. 169 Bilkei /.: A zalavári és a kapornaki konventek i.m. 102. 170 Idézi: Fügedi E.: Verba volant i.m. 124. 66. jegyz.-ben. 171 Föglein Antal: A vármegyei nótárius. Levéltári Közlemények 14. (1936) 149-171. 172 ZML XII. 1. hh. Fasc. 2. Nr. 117. 173 Bessenyei J.: Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia i.m. 93-107. 174 Kubinyi A.: Egy üzletelő és diplomata i.m. 175 Kubinyi A.: A középbirtokos nemesség i.m. 7-9.
