Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1166 BILKEI IRÉN sentiae regiaeprotonotarius" volt.12 9 1548-tól bukkant fel a hiteleshelyi oklevelekben mint zalai birtokos.13 0 Abból a köznemesi körből, amelyből maga Nádasdy Tamás is kiemelkedett, több hasonlóan zalai származású is került a Ferdinánd király által újonnan felállított pénzügyi hivatal, a Magyar Kamara tisztségviselői közé:13 1 például 1528-ban és 1531-ben szarvaskendi Sibrik Osvát és testvére, Gergely, aki mint királyi tanácsos, alországbíró és jogtudós is ismert volt.13 2 Rajki István, ismert zalai hivatalvállaló köznemesi família tagja, a hiteleshelyi oklevelek gyakori szereplője,13 3 akit 1544-ben mint alországbírót említ egy oklevél,13 4 1536-ban volt kamarai tanácsos.13 5 Itt érdemes megemlíteni, hogy a tanulmány által vizsgált korszak határain túl is van adatunk zalai köznemesekre országos tisztségekben. Már a hivatalvállalók második nemzedékéhez tartozott Hosszútóthy György, 1549-ben a Magyar Udvari Kancellária jegyzője, 1553 és 1556 között Oláh Miklós érsek titkára, 1557 és 1589 között pedig kamarai tanácsos.13 6 Joggal feltételezhető, hogy mindannyian Nádasdy Tamás támogatásával kerülhettek hivatalukba. Elsősorban ennek köszönhető tehát hogy az 1526 utáni negyedszázadban a zalai nemesség az ország közigazgatásában és jogszolgáltatásában meghatározó szerepet töltött be.13 7 Ezzel összefüggésben lehet megemlíteni még egy olyan országos tisztséget, amelyet zalai kötődésű köznemes is elért: nevezetesen a királyi jogügyigazgatót (director causarum regalium), aki a királyi érdekek védelmezője volt a bíróságok előtt. Mohács utáni, eddig ismert névsorukban138 olvasható „Ravon" Mihály neve (1536-1538), aki majdnem biztosan azonos Nádasdy báni, majd országbírói ítélőmesterével, Raveni (vagy másként Ravoni) Mihállyal. A vármegyei szolgálatban előforduló, jogi műveltséggel rendelkező és a kormányhivatalokig eljutó zalai köznemesek neveit vizsgálva nem nehéz észrevenni, hogy nagy részük már a Mohács előtt is hivatalvállaló famíliákból került ki.13 9 A Csányi, Háshágyi, Rajki, pölöskei Ördög, gersei Pethő, ákosházi Sárkány stb. családokban olykor már évszázados múltra tekintett vissza a közéleti szereplés. A Jagelló-korban a királyi tanács név szerint ismert köznemesi ülnö-129 Horváth Richárd - Neumann Tibor: Ismeretlen középkori oklevelek a Chernel család levéltárából. Vasi Szemle 54. (2000: 1. sz.) 124.; Horváth Richárd: A chernelházi Chernelek a középkorban. Soproni Szemle 55. (2001) 369-382. 130 Bilkei /.: Regeszták III. 89. Nr. 505. és 98. Nr. 520. 131 Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára Szerk. Ormos Mária. Bp. 2003. 100-116. 132 Uo. 102-103. 133 Bilkei /.: Regeszták I. 46. Nr. 57., 55. Nr. 76., 75-76. Nr. 121., 108-109. Nr. 191.; Bilkei /.: Regeszták II. 40. Nr. 242., 61. Nr. 291., 63. Nr. 296., 66-67. Nr. 304. 134 Bilkei I.: Regeszták II. 77-78. Nr. 328. 1544. augusztus 6. 135 Gecsényi L.: Hivatalnoki elit i.m. 103. 136 Uo. 107-108. 137 Pálffy Géza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI-XVII. században. Hadtörténeti Közlemények 122. (2009: 2. sz.) 857. 138 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (A MOL kiadványai III/l.) Bp. 1946. 146-147. 139 Bilkei /.: Zala megye archontológiája i.m. 9-21.; Bilkei /.: Adatok Zala megye i.m. 46-47.
