Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1155 telve vissza a Bálint úr által tőlük jogtalanul elfoglalt birtokokat. A zalavári és a kapornaki hiteleshelyi oklevelek között számtalan ilyen olvasható.5 1 Mint ismeretes, a két magyar király pártharcainak csak Szapolyai halála vetett véget 1540. július közepén. Egy év múlva Buda török kézibe kerülése és Török Bálint fogságba esése után az ország immár tartósan három részre szakadt. Rövid idővel ezután, 1541. október 30-án Zala vármegye Kapornakon tartott közgyűlésén hűségesküt tett I. Ferdinándnak. Erről a korszak másik főszereplőjének, Nádasdy Tamásnak devecseri Choron Andráshoz 1541. november 3-án intézett leveléből értesülünk.52 Az 1526 és 1541 közötti másfél évtizedben Zala felváltva tartozott tehát Ferdinánd király és Szapolyai János érdekszférájába. Ha az ebből a korszakból fennmaradt hiteleshelyi okleveleket számba vesszük, ugyanezt a következtetést vonhatjuk le. Jóllehet a két törvényes magyar uralkodó napjainkra fennmaradt okleveleinek száma nem nagy (azt sajnos nem tudjuk, hogy eredetileg mennyi volt), de tendenciák érzékeltetésére alkalmas. 1527-ben csak János királytól maradt fenn három mandátum, a következő évben viszont egy sem. 1528 Ferdinánd király uralma kiépítésének időszaka volt, így nem lehet véletlen a fennmaradt 19 mandátum, amit vagy ő, vagy nagybírái intéztek a zalai hiteleshelyekhez. A következő években a kisszámú parancslevél megközelítőleg egyenletesen oszlik meg a két király között, kisebb ingadozásokkal a Habsburg uralkodó javára. Kivételt 1539 jelent, amikor a két Ferdinánd-parancslevéllel szemben nyolc János királytól érkezett. Fentebb már említettük, hogy ebben az évben volt a leginkább érzékelhető a dunántúli főkapitány, Török Bálint befolyása. A kettős királyválasztás éveiben tehát a folyamatosan működő zalai hiteleshelyekhez mindkét király (ill. nagybíráik) intéztek mandátumokat, amelyeket a jelentésfogalmazványok tanúsága szerint a konventek attól függetlenül hajtottak végre, hogy melyik uralkodótól kapták.53 Ez azt bizonyítja, hogy hiteleshelyeknek sikerült megőrizni mind tekintélyüket, mind az aktuális politikai helyzettől való függetlenségüket. Visszatérve Nádasdy Tamásra, ő itáliai tanulmányok után az 1520-as évek elején II. Lajos kancelláriáján dolgozott.5 4 Sikeres indulásához és későbbi páratlan karrierjéhez valószínűleg édesanyja, szenterzsébeti Térjék Orsolya jómódú zalai középnemesi családja is hozzájárult. Királyi titkári szolgálataiért kaphatta 1525-ben a zalavári apátságot, amelynek bérlői egyébként 1518-ban anyja rokonai, Térjék István és László voltak.5 5 Egy 1526. április 5-én kelt oklevélben II. Lajos király már commendatomak nevezte titkárát: „uenerabdis et egregius magister Thomas de Nadasd commendatarius abbaciae bea'ti Adriani Martyris 51 L. pl. Bilkei Irén: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. (Zalai Gyűjtemény 54.) Zalaegerszeg 2002. (a továbbiakban: Bilkei I.: Regeszták II. ) 25. Nr. 209. 52 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 200. Nr. 274. 53 Bilkei /.: Regeszták. I. 54 Kubinyi András: A királyi titkárok II. Lajos király uralkodása idején. Gesta 6. (2006: 1. sz.) 3-23. 55 Fiissy T.: A zalavári apátság i.m. 110-111. és 570-575. Nr. 78-81. - Bessenyei József szíves segítségét köszönöm.
