Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147

1154 BILKEI IRÉN Thurzó Elek egy 1537. február 26-án Ferdinánd királyhoz címzett levelében arról írt, hogy Török Bálint elfoglalta Zala megyét és adóztatja azt.4 2 1537-től a már Szapolyai pártján álló és dunántúli főkapitányává kinevezett nagyúr teljesen befolyása alá vonta Zalát és több dunántúli megyét, mégpedig annak ellenére is, hogy több tehetős zalai köznemesi család (Sibrik, Rajki, Hosszútóthy, Sárkány stb.) hűséges hívei voltak Nádasdy Tamásnak, illetve Habsburg Ferdinándnak. Er­ről János király egy a kapornaki konventhez 1539. április 15-én intézett oklevele is megemlékezik: „comitatus Zaladiensis a potestate serenissimi principis domini Ferdinandi Romanorum regi, semper Augusti, per fidelem nostrum magnificum Valentinum Thewrewk de Enying, generalem capitaneum nostrum intra Danubium, exemptus et in nostram legitimam iurisdictionem redactus. "43 O volt ezekben az években a kapornaki apátság kegyura is, így levelezésben állt Semjén Antal apáttal.4 4 1 53 7. november 30-án a körmendi várnagyok pedig már azt adták hírül Nádasdy Tamásnak, hogy Török Bálint seregével Kapornakon járt, és innen készül a Körmend elleni támadásra.4 6 Ám a két ki­rály pártharcainak a váradi béke sem vetett véget. 1538-ban Török Bálint még mindig magának szedette be az adókat Somogy, Zala, Vas és Veszprém megyé­ben, erről Ferdinándnak a Magyar Kamarához október 4-én intézett leveléből értesülünk.4 6 Még 1539-ben is azt említette egy kamarai elszámolás, hogy a fel­sorolt dunántúli megyékből nem folyt be pénz, mert „Török Bálint erőszakos­ságai, foglalásai és igen vad behajtásai miatt a királyi felség adóját nem tudták megfizetni".4 7 1538 és 1541 között Zala megye így jelentős mértékben továbbra is a Szapolyai nevében eljáró Török Bálint érdekszférájába tartozott. János király -nyilván Török hatására - még főispánokat is kinevezett a vármegye élére, an­nak ellenére, hogy annak voltak főispánjai - miként erről a következő alfejezet­ben bővebben még szólunk. Illadiai Palatics János, Török Bálint kapitánya 1538. december 18-án egy kötelezvényben comes comitatus Zaladiensisnek ne­vezte magát.48 1539. július 5-én pedig maga János király intézett oklevelet a zalavári konventhez pölöskei Ördög Mátyásnak, Zala megye főispánjának a ké­résére.4 9 Török Bálint hatalma és befolyása az ellenpárt híveinek körében jog­gal váltott ki félelmet - így 1541. május 30-án Kanizsai (Kanizsay) Orsolya jel­lemző módon azt írta Nádasdy Tamásnak, hogy nem mer kimozdulni Sárvárról, mert fél Töröktől.5 0 Hozzá kell azonban tenni, hogy a nagyúr 1541. augusztusi fogságba esése után szinte egy emberként fordult mindenki felesége (Pemfflinger Katalin) ellen, és a besztercebányai törvényekre hivatkozva köve-42 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 123-124. Nr. 173. 43 Bilkei /.: Regeszták I. 93-94. Nr. 159. 44 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 120. Nr. 168. és 172 Nr. 236. 45 Uo. 142. Nr. 197. 46 Uo. 166-167. Nr. 229. 47 Uo. XXXIV-XXXV 48 Uo.168. Nr. 231. 49 Bilkei I.: Regeszták I. 96. Nr. 164. 60 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 192. Nr. 261. Uo. 168. Nr. 231. Bilkei I.: Regeszták I. 96. Nr. 164.

Next

/
Oldalképek
Tartalom