Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
1142 HERMANN RÓBERT mány között. Ez Fejtő Ferencnek a centenáriumra írott rövid összefoglalója a magyar szabadságharcról, amely franciául és angolul is napvilágot látott.10 3 Eckhart Ferenc szintézise — helyesen — állapította meg, hogy a kremsieri parlament feloszlatását és az oktrojált alkotmány kiadását alapvetően az abszolutisztikus hatalomgyakorlást képviselő császár és kormánya, illetve az államberendezkedést a népszuverenitás elve alapján elképzelő parlament közötti konfliktus okozta. Ugyanakkor mégis a Windisch-Grätz által „a rég várt teljes győzelem "-ről „elkapkodva" küldött hírnek tulajdonítja azt, hogy az összbirodalmi alkotmány kihirdetése lehetővé vált, hiszen „a császár és kormánya fővezére híradása alapján meg volt győződve, hogy a magyarok ellenállása végképp megtört és akaratának végrehajtásában nem áll többé előtte semmiféle akadály."104 Az 1948 és 1956 közötti korszak népszerű, hivatalos történeti összefoglalóinak egyike, Mód Aladár hét kiadást megért munkája is úgy fogalmazott, hogy „a bécsi reakció a február 26-i kápolnai csata után Windisch-Grätz tudósítása alapján azt hitte, hogy a 'lázadókat' tönkreverték és a harcot csakhamar be lehet fejezni. Ebben a hitben az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy terveivel nyíltan is kilépjen", s március 4-én azt uralkodó kiadta az oktrojált alkotmányt.105 A Spira György tollából 1959-ben megjelent (de már 1956 előtt elkészült) nagyszabású összefoglaló is idézi Windisch-Grätz állítólagos hadijelentését azzal, hogy a herceg szokás szerint túlbecsülte győzelmét. „Olomoucban, az udvar ideiglenes székhelyén azonban még nem tanulták meg, hogyan kell helyesen értelmezni Windisch-Grätz diadalittas kijelentéseit", és ezért a kápolnai csata első hírére „a kamarilla tagjai eljöttnek érezték a régvárt pillanatot, amikor végre fenntartás nélkül kinyilatkoztathatják Magyarország függetlenségének teljes felszámolását."106 A Molnár Erik-féle kétkötetes összefoglalóban Varga János is úgy fogalmaz, hogy „a lényegében döntetlen — mert az ütközet félbehagyásán kívül mást nem eredményező — csatát Bécsbe győzelmesnek jelentette a császári fővezér. Erre a kamarilla bezáratta Kremsierben a birodalom országainak adandó alkotmányon vitázó birodalmi gyűlést, és március 4-én Ferenc József maga hirdetett alkotmányt."10 7 Jóval óvatosabb Urbán Aladár összegzése, aki az 1849. januári magyar kudarcok és a kápolnai csata együttes hatásának tulajdonítja az oktrojált alkotmány kibocsátását.10 8 103 Fejtő Ferenc: A magyar szabadságharc. In: Európa tavasza 1848. Szerk. Uő. Bp. é. n. [1948.J 113. és 115. 104 Eckhart Ferenc: 1848, a szabadság éve. Bp. 1948. 228-229. 105 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 7. bőv., átdol. kiad. Bp. 1954. 229. 106 Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben. Bp. 1959. 449. Valamivel rövidebben ugyanígy fogalmaz az egyetemi tankönyvben is. Uő.: Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849. In: Magyarország története 1790-1849. A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka. Magyarország története III. Egyetemi tankönyv. Szerk. Mérei Gyula - Spira György. Bp. 1961. [1975.] 546. 107 Varga János: Az 1848-1849-i polgári forradalom és szabadságharc. In: Magyarország története. Főszerk. Molnár Erik. Szerk. Pamlényi Ervin - Székely György. Bp. 1964. I. k. 533. Hasonlóképpen fogalmaz a több kiadást megért népszerű összefoglaló munka is. Unger Mátyás - Szabolcs Ottó: Magyarország rövid története (Rövid áttekintés) Negyedik kiadás. Bp. 1970. (I. kiadás: 1973) 197. 108 Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. (Népszerű Történelem) Bp. 1970. 172., 222.
